NO.8

Bocsánat, de mostantól heti egy fejezetet hozok, mert attól tartok nem tudom majd tartani az iramot, de remélem nem baj. Nagyon örültem a sok megjegyzésnek! Remélem most is sikerülni fog 10 felett.
Jó olvasást
XxBella

A bevásárlás kicsit elhúzódott. Nem, nem a rajongók miatt. Mindenkire rájött, hogy mi kell, s így teli kocsival mentünk a pénztárhoz. Louis a répáért „hisztizett.” Hogy lehet annyira szeretni azt a zöldséget? Oké, én is megeszem, meg szeretem is, de nem vagyok nyúl. Meg gumicukorka… Répa és gumicukor vegyesen… Király.  Harry az édességek között maradt le így mehettem vissza érte… De kezébe hozott 2 tábla csokit, meg egy tábla „Macskanyelv” nevű csokit is. Niall a sütiknél ragadt le, de mondtam nem veszünk sütit.  Úgy éreztem magam mint egy anyuka aki a három négyéves fiával jött vásárolni. „Lazítsd már el magad, és élvezd a velünk töltött időt. Mások ezért ölni tudnának… Nem vagyunk mi rosszak, csak hülyék” Suttogta a fülembe Louis azzal a kellemes férfias hangjával. Miket beszélek én??!! Ennek a srácnak mindig a fülembe kell suttognia. Kész agyrém. Miután sikeresen bevásároltunk, és kifizettük az árut, bepakoltunk a kocsiba s indulás vissza hozzám. Amúgy egyre jobban érdekel ez a szerződés, hogy- hogy lehetne megoldani a dolgot. Mélyen, őrzöm, de bevallom jól esik, hogy a  fiúk megbíznak bennem, s velem „oldatják” meg a dolgot. 20 perc múlva haza is értünk s én már sírtam a röhögéstől, mert Louis ontotta magából a vicceket. Nevetve szálltam ki a  kocsiból, s intettem a srácoknak, hogy maradjanak. Kinyitottam a nagykaput, s betolattam a kocsival a kertbe majd kinyitottam a kaput, hogy a többiek is be tudjanak jönni. Megkaptam, hogy hol a fészkes fenébe voltunk, mire én csak rámutattam a fiúk kezében lévő csomagokra. Erre David ki volt akadva, hogy egy órát ültek kocsiba, meg szólhattam volna… bla bla. Végül lenyugodott, s már nem volt pipa. Ismerem Davidet, tudom, hogy ilyen hülye személyisége van. Könnyen felkapja a vizet.

One Direction szemszöge

• Majd én felhívom Freyát ha már ti ilyen nyuszik vagytok – mondta komolyan David.
• Meg vagy húzatva? Nekem is majd’ leragad a szemem a csaj meg már tuti alszik. – akadt ki Zyan.
• De, én ismerem… Eltudja intézni a dolgot. – akadékoskodott David.
• Jó, de tényleg ne negyed 3kor hívd már fel… - mondta a pizsamás Louis a folyosón ülve miközben hátát a falnak támasztotta.
• Már késő… Csörög.. Sőt fel is vette… - takarta el a telefont a dobos, hogy a lány ne hallja meg.
• Oké, én nem akarom hallani a lecseszést. Jó éjt mindenkinek. – majd Louis elvonult ideiglenes szobájába hisz most az egész banda egy szállodába volt, hiába voltak Londonban. Majd holnap hazamennek.
• Puhány!! – kiáltott utána Harry.
• Kapd be a fa…. – harapta el a szó végét.
• Mond csak ki… –  vigyorgott Harry.
• Majd máskor. -  majd bement a szobába egy párnáért s hozzávágta Harryhez.

Ezután a hotelben a 12.dik emelet lassan elcsendesült. A fiúk nyugovóra tértek, már amennyire lehetséges volt ez a sikítozó rajongóktól… A hotel előtt körülbelül egy 100 fős kitartó lány csapat „vert sátrat” s felváltva énekelték a fiúk számait. Ez máskor igazán hízelgő lett volna, de most mind az öt srác elég fáradt volt.  Fél hatkor Niall rontott át Louis szobájába

• Nem tudok aludni. Sok hülye liba.. ahelyett, hogy ők is aludnának neeem, nekik énekelni kell. – fakadt ki Niall a barátjának.
• Átérzem a helyzeted. Négy óra óta forgolódok az ágyba… Komolyan gondolkozok, hogy ipari füldugókat szerzek be, hátha tudok majd aludni. – morogta Louis a párnájába, de barátja mindent értett.
• De jó ötleteid vannak Loui. – lelkesedett Niall.
• Jól hallottam, hogy valaki beszélget? – szólt Zayn miközben a fejét bedugta az ajtón.
• A hallásod még mindig kiváló. – nyöszörgött Louis tovább.
• Akkor átjövünk már mi is. – jött be nagy lendülettel a másik két hiányzó Bandatag. Harry és Liam.
• Cseszd meg!!! Az ajtó maradjon már… - emelte égnek a tekintetés Louis…
• De morci reggel valaki… Talán nem tudtál aludni? – ült barátja mellé Harry miközben simogatta a fiú fejét és gügyögött hozzá, mint egy anya a kisgyermekéhez.
• Van egy ötletem! – rontott be David.
• Na, már ez is itt van... – morgott Louis.
• Hallottam ám… - vigyorgott.
• Bocs, haver. – kért bocsánatot Louis.
• Semmi…
• Na de mi az a korszakalkotó ötlet? – tudakolta Harry miközben fel se pillantott a twitteről…
• Lemegyünk kajálni? – csillant fel Niall szemében a remény.
• Azt nehezen haver… Tele van a hotel kiscsajokkal…
• Jó, én mindenesetre visszamegyek Danielle-hez. – mondta Liam, majd „átosont” a szobájukba.

Nos ezután jött David hülye ötlete, hogy menjenek el a lányhoz. Louis, ma reggel igen durcás volt hisz egyből lehülyézte az ötletet, hogy hívatlanul nem állíthatnak be egy vad idegen csaj házához, ráadásul kora reggel, akármennyire is Legjobb barátok Daviddel. Végül is, csak meggyőzte őket a dobos. Igen akaratos személyiség. Gondolta Louis. Máskor Zayn is ilyen kötekedő, mint ma Louis, de szegény Fiú mindjárt elalszik, így inkább másra hagyja a dolgot. Végül nagy nehezen, kijutottak a szálloda hátsó kijáratán, s bepattantak az odavitetett kocsiba. David ült a vezető ülésen, hisz ő tudta a járást. Danielle és Liam még maradtak egy kicsit, mire Harry fantáziája rögtön meglódult.

David biztosan vezetett, s látszott rajta tudja a járást. Biztos megfordult már itt egy párszor – gondolták többen is. Egy nagy ház elé vezetett útjuk. Nem messze a fiúk házaitól is. Úgy 5 utcányira onnan. A ház, nagy s látszik rajta, hogy tulajdonosan nem szenved semmibe se hiányt. David leparkolt a kocsi feljárón, majd a fiúk bizonytalanul szálltak ki. Az udvaron Harry rögtön megpillantott egy luxusautót. Mint egy ötéves, lelkendezett érte, de az eddig csendes Zayn csendre intette. Mégse törhet be az ember úgy, hogy „jajj de jó kocsid van.”

Miközben David beszélgetett a lánnyal, egy csilingelő hangot hallottak, aki már egy ideje ébren van, s nem álmos. El se tudták képzelni mit várjanak a tegnapi találkozó után. Akkor az a lány egy erős személyiségű, határozott nő volt, határozott elképzelésekkel, s nem örült ha valaki akadályokat gördített elé, de most? Most civilben vannak. Vagy mégsem? Inkább mégsem, hisz mégis csak arra akarják megkérni, hogy dobja ki a Managert, mert az egy szemétláda. Ez nem pusztán baráti szívesség. Ez annál sokkal komolyabb.

Louis szemszöge

Őszintén? Nem sok kedven volt eljönni, de hát na… Nem akarom Liamékat kihallgatni, még ha akaratlanul is, hisz a falak papírvékonyak a hotelben. Így inkább jöttem. Csak nem kapja le a fejünket a csaj, hogy ilyenkor beállítunk. David szerint egy tünemény, bár nehezen nyílik meg igazán az embernek. Nos okés, akkor háttérbe húzódok ma. De ez lehet, hogy nem lesz ilyen egyszerű. Bent egy „csodás” látvány fogadott, amit Harry nem is hagyhatott füttyszó nélkül, én meg akaratlanul kimondtam a gondolatom. Hupsz! Louis pofa be – korholtam meg magam.

Eddig egy kirohanásomat megúszva csendben figyeltem a dolgokat, ahogy Freya, megtudtam a nevét, bár múltkor is mondta, épp Daviddel „veszekedett” hogy minek jövünk ide mikor meg volt beszélve, hogy ő jön. David, biztos máskorra értette a tünemény szót, mert elég határozott elképzelései vannak és nem úgy látszik mint aki könnyen megadja magát. Vagy mégsem? Hisz amikor Zayn akkorát ásított, hogy ha nem kapaszkodok akkor lenyelt volna, nos akkor megkínálta kávéval, sőt a kanapét is felajánlotta. Na, David körbepuszilgatta, s Freya arcára kiült a mosoly. Végül Niall bejelentette, hogy kajás. Meglepő fordulat! Várj mégsem. Hisz ő mindig eszik. Komolyan először itt esett le az állam, vagyis mikor megláttam a…a...khm, szal’ mikor beléptünk akkor is leesett, hogy milyen jó formás feneke van, de kedvességén most esett le az állam. Megkínálta Niall-t egy reggelivel, amit szőke barátunk rögtön el is fogadott. Ezután, ránk is ránk tukmált egy kaját, amit őszintén először nem akartam megenni, mert úgy gondoltam ennél én is jobbat csinálok. Viszont tévedtem. Azt vettem észre magamon, egyre jobban megkedvelem a csajt, s úgy érzem jobban meg akarom ismerni. Mikor, majdnem belekönyökölt a golyóimba, akkor vettem észre mennyire közvetlenül viselkedik velünk. No nem azért mert majdnem megkönyökölt hanem, mert „beengedett” az életébe. Főzött ránk, elfurikázott (még most is zavar, hogy bal kormányos az autó), elvitt minket vásárolni úgy randomba, majd segített, egy olyan probléma megoldásában ami nem is az ő dolga. Pár telefon alatt elintézte s hétfőn Anne is jön velünk be a cégéhez, igaz ő pont azért, hogy aláírja, hogy felmond. Ő is aláír egy szerződést, meg mi is, csak épp ő mást mint mi. Igaza volt Davidnek. Nehezen nyílik meg másoknak. Hisz semmit se tudok róla, pedig majd’ egy napot együtt töltöttünk. Ezen gondolkozok már egy ideje, hogy mit tudok róla. Semmit.

Kint ülök a teraszon, bámulok a semmibe s Harry jelenik meg a hátam mögött. Immár itthon vagyunk. Hál istennek. Most már ki tudom magam aludni.

• Jó kis nap volt nemde? -  ült le Harry kezében egy üveg vízzel.
• Jó volt. Bár pont most gondolkoztam, el, hogy semmit se tudunk róla. Annyira kínosan ügyel  a részletekre, hogy semmit se tudjunk meg róla. – vázoltam a helyzetet Harrynek.
• Igen, igazad van. Jézus! Neked bejön a csaj! – „kapott észbe” Harry.
• Nem! – vágtam rá azonnal…
• De, hogy nem! Láttam hogy nézted mikor közösen zenéltünk.
• De, hát a csaj, egy zseni! Elsőre legitározta a WMYB-et…
• Jól van Louis.. Hiszek neked, de tőlem senki se fogja megtudni… - Kacsintott fürtöske és bement a házunkba. 

NO.7

Nos, itt az újabb fejezet.
Minimum 7 megjegyzés után hozom a következőt, és minimum 7 szavazatot kérek is! Lehet kommentbe vagy Chatbe is írni....
Jó szórakozást. XxBella

• Ááá – talán Harryből szaladt fel ez az eszméletlenül magas hang
• Mi a baj? – nyargaltam le, majd láttam, hogy a kutyák már kispécizték maguknak a göndört s megijedt – Haha. Harry. Nyugi nem esznek meg. A fekte neve Pulcsi, míg a Yorki neve Emi – mutattam be az „élettársaim”
• Háhá! Pulcsi – röhögött Louis – szegény Eb… hogy adhatsz neki ilyen nevet…
• Louis szerintem fogd be – mutatta és mondta neki David. Igen, David tudja, hogy ha a kutyáimról van szó, nem tűrök beszólásokat. Odamentem a fotelban ülő sráchoz s jeges hangon megszólaltam, a füle mellett közvetlen
• Mit mondtál? – kérdeztem halkan, de mindenki minket figyelt. Louis reakciója nem várt volt. Ijedtségében felpattant s szembe fordult velem
• Ezt ne csináld még egyszer, mert megölsz.  – tette színpadiasan a kezét a szívéhez – mit vársz mit csináljak?
• Kérj bocsánatot – mondtam neki
• Jó. Bocsánat – mondta
• Papucs!!! –kiáltotta oda neki Niall
• Fogd be, Horan – sziszegte neki oda. Ekkor én Louis elé álltam. Nem segített rajtam, hogy 10cm-rel kb  alacsonyabb vagyok nála, de ő lenézett rám
• De ne tőlem, kérj bocsánatot. Hanem tőle – mutattam pulcsira aki Zayn ölében ült. – Ekkor Louis kikerekedett szemekkel nézett rám
• Te teljesen bolond vagy – mondta miközben még mindig szemeivel fürkészett
• Hé, Loui, jó a belátás felülről? – röhögött Harry
• Miért nem jössz ide s nézed meg ha ennyire kíváncsi vagy? – kérdeztem ironikusan, de Harry felállt s oda jött elém.
• Tényleg jó, a belátás. De folytassátok csak a veszekedést – majd leült a kanapéra Zayn mellé s ő is elkezdte simogatni Pulcsit.
• Nem veszekszünk – jelentettem ki
• Csak teljesen hülyét akarsz belőlem csinálni.
• Én? Soha. Inkább add oda ezt a kis nasit a kutyáknak, addig én felmegyek a többi cuccért…. – majd elvonultam miután a kezébe nyomtam a rágcsálnivalót
• Megyek segítek – szaladt utánam Niall
• Kedves vagy, de nem kellett volna. Bár… ha már itt vagy gyere. – s beinvitáltam a szobámba
• Woow! Te tudsz gitározni??? – nyíltak tágra szemei mikor megpillantotta a 4 gitárt
• Igen. –mosolyodtam el – David tudna róla mesélni. – emlékezni akartam, vagyis az egyik részem, a másik meg félt, hogy eszembe jut Ő, és kiborulok. Csak David tudja, mi történt apummal, és szeretném, hogy ez így is maradjon. Így elfojtottam az emlékeket
• Majd megmutatod. – ezzel megfogott 2 gitárt, egyet a nyakába akasztott s elindult lefelé. – Nézzétek srácok, miket találtam – újságolta vidáman a szöszi. - De  még van fent egy, azért felmegyek, mert úgy se hozza le
• Hallottam ám – vigyorogtam, mikor leértem, s a gitár az egyik kezembe volt.
• Majd játszol is rajta? - Érdeklődött Liam
• David? – néztem kérdően a barátomra aki csak vigyorgott – Persze Liam. Fogok. De csak ha énekeltek.
• Megbeszéltük. Most pedig térjünk rá a problémátokra amiért hajnali 5kor keltem. Valaki mondja el pontosan, mert David csak halandzsázott a telefonba hajnalban
• Először is Freya, én szeretném megköszönni, hogy segítesz. Elég szarul áll a szénám. – beszélt csöndesen Niall. Olyan kis cuki. Odamentem elé, s elkezdtem beszélni
• Niall, először is, Davidnek köszönd, hogy felébresztett hajnali negyed 3 kor. David ezért még mindig neheztelek rád – mondtam a dobosnak
• Bocsi – szabadkozott szegény sokadára
• Semmi. Másodszor, Niall. Nem engedjük, hogy ki tegyenek a bandából. Intézkedek. Nyugi. Anne pedig olyan kedvesnek tűnt…
• Csak tűnt. Az elején velünk is az volt. De aztán ahogy jött az egyre nagyobb hírnév, már csak a pénz érdekelte. Megkezdte Piszkálni Niall-t. Kevesebb szólókat akart neki adni, lehalkította a mikrofonját stb. – vázolta a helyzetet Louis.
• Ühüm… szerződést amit vele kötöttetek hoztatok? – néztem rájuk reménykedve.
• Ő… az úgy volt, hogy… de otthon van – védekezett Harry
• Mármint úgy érted, nálam – vette át a szót Liam
• Miért? Ti nem együtt laktok? – néztem rájuk
• Nem. Csak én és Harry. De amúgy két utcán belül lakunk, szóval nincs gáz. Meg mindig egy valakinél vagyunk – mondta Louis
• Ühüm! Hát akkor kocsiba be s menjünk… - mondtam majd felálltam s nyúltam a kocsi kulcs után nyúltam
• Milyen kocsi van? – nézett rám óriási szemekkel Harry. Most valljam be, hogy 3 luxusautó pihen a garázsban? Vagyis 2, mert egy a garázs előtt áll
• Kezdjük, ott hogy nem egy van, hanem három.
• Háárom???  Ez - ez - ez egy álom!  - mondta kissé eltúlozva Harry
• Egy Infinit, egy Lexus és egy Bentley – mondtam nyugodtan, miközben az Infiniti kulcsait forgattam a kezembe…
• Megnézhetem őket? – kérdezte mint egy kisfiú az anyukájától.
• Az Infiniti kint áll a garázs előtt, a másik kettő a garázsba pihen. De mehetünk?
• Léciiiii – nézett rám kölyökkutya szemekkel.
• Majd ha visszajöttünk.
• Hurráááá!!!

Ezután két kocsival elindultunk Liam házához. Nem akartak a fiúk gyalogolni. Pedig csak 5 utcányira lakok tőlük. Na mindegy. Az én kocsimba ült: Louis, Harry és Niall. Harry végig arról beszélt,hogy milyen gyönyörű a kocsim, és hogy menjek már gyorsabban, tud ez a kocsi többet is… Én megadtam neki vágyálmát s az utcájukban már 110-zel száguldoztunk végig. Egyszerűen imádta. Mondom, mint az ötéves. Louis azt furcsállta, hogy az autóban a kormány bal oldalt, van s ő ül a „vezető ülésben” de  nem vezet. Bevallom engem is zavar picit ez a fordított közlekedés így fokozottabban kell figyelnem, de majd megszokom.  S hülyeségből elkezdett utánozni, ahogy vezetek. Grimaszolt és nyújt a sebváltóért mikor én is. Vicces volt.

• Hééé , én nem is vágok grimaszokat mikor vezetek – csaptam a kezemmel a vállára.
• Dee. Csak látnod kellene magad, ahogy bosszankodsz vagy felhúzod az orrod. Tiszta cuki – röhögcsélt tovább Louis.
• Cuki? – szólaltam meg a másik két fiúval egyszerre
• Igen – válaszolta Loui, majd a fiúk elkezdtek hátul suttogni.

Liamék utánunk értek a házához, s a fiúk kalauzoltak el, eddig vagyis, hogy melyik ház az.

• Nem is értem minek kellettünk mind ide. Liam egyedül is el tudta volna hozni a szerződést – puffogtam a fiúknak
• Mi csak azért jöttünk, hogy megjárassuk a kicsikét – simított végig Harry a kocsi bőrülésén.
• Már megjárattam reggel…. Sőt tankoltam is….  – majd a reggel emlékeire elkezdtem franciául káromkodni
• Jesus! Ne beszélj ilyen csúnyán – kapott a fejéhez Harry
• Te beszélsz franciául – fordultam hátra döbbenten, miközben franciául kérdeztem tőle. Louis és Niall csak kapkodták a fejüket, hogy mi van?
• Igen, képzeld! Sőt spanyolul is – vágott vissza ő is franciául, akcentus nélkül
• Spanyolul nem beszélek. De Portugálul igen, meg Finnül  – vigyorogtam hátra
• Abbahagynátok végre? – akadt ki Niall. - Egy árva szót se értek
• Én se! – kötötte az ebet a karóhoz Louis

Liamék is megérkeztek közben s meg is szerezték a szerződés. Liam ezt készségesen oda is hozta a kocsihoz. Kicsit meglepődött mikor a „vezető ülésnél” nem talált kormányt. Majd én áthajolva Louis-on mondtam, hogy ez Finn kocsi, s ott másképp vannak a dolgok. Közben Louis odasúgta nekem: „vigyázz kislány hova könyökölsz” erre éreztem kicsit elpirultam. Cikiii

• Liam, most nem kell ideadni, mert gondolom van egy csomó másik papír is hozzá…
• Zseni vagy – vigyorgott Liam
• Nem. Csak Manager szakon tanulok az egyetemen – vigyorogtam rá, majd beindítottam az autót s mondtam nekik, hogy majd nálam találkozunk. Ezzel padlógázzal elindultam.
• Srácok, egy kis kerülőt fogunk tenni – mondtam majd a legközelebbi szupermarket felé vettem az irányt
• Jajj de jó kaja – lelkesedett Niall
• Niall, én is a rajongód lettem. Tisztelem, hogy lelkesedsz a kajáért. Ezért ma te választasz mit főzzek ebédre.
• Jujjj – lelkesedett a fiú – akkor legyen…
• Csak lécci ne valami 7 fogásos kaja legyen – vigyorogtam a visszapillantóba
• Haver, mi mikor kapunk ilyen ajánlatot? – kérdezte Harry Louistól
• Ami késik nem múlik – vigyorogtam, mint aki beszívott
• Rántott sajt? – kérdezte Niall
• Mehet. – vágtam rá azonnal
• Miért nem sütünk Pizzát? – ajánlotta Louis
• Ha maradsz vacsorára, tőlem süthetünk.  – mondtam ironikusan, s közben leparkoltam a bevásárlóközpontnál. Közel a bejárathoz, hogy ha kell tudjunk futni. Mikor már mentünk be a boltba, Louis odajött mellém, átkarolta a derekam, majd a fülembe suttogta: „Ezt megbeszéltük. Majd csörgök, hogy a srácok ne zavarjanak”  Én csak döbbenten mentem tovább. Én nem gondoltam komolyan! Mamiii! Sikítottam magamba.
• Úgy látszik, akkor azt hazudjuk, hogy Louis barátnője vagy… - vigyorgott Harry – pedig szívesen felvállaltalak volna.
• Louisnak amúgy is barátnője van, szal mindegy.
• Tévedsz, kislány…. Louisnak kb. két hete nincs barátnője… Szerinted ha lenne nem lenne velünk? – „oktatott” ki Harry
• Kislány? Majd fél évvel idősebb vagyok nálad – néztem „fel” rá
• De én meg tapasztaltabb vagyok nálad – kacsintott
• Szerinted – Morogtam magamba majd Niall jött mellém.
• Akkor tényleg csinálsz rántott sajtot? És nem csak vicceltél? – kérdezte ártatlan hangon. Mondtam már milyen aranyos az akcentusa?
• Komolyan mondtam. Amúgy is be kell vásárolnom azért jöttem erre. – vigyorogtam
• És a többiek, akik nem velünk jöttek? – kérdezte vigyorogva Niall
• Ő.. majd várnak… gyere érjük be a fiúkat. 

NO.6

Huhh! már így elrepült az idő?!!
Nagyon szépen köszönöm a kommenteket. Örülök, hogy tetszik nektek a történetem. :) 8 komment sikerülni fog? Hát persze, hogy fog!!! Chatbe és a fejezet alá is írhattok :)

• Remélem fontos. – dőltem a hátamra s a plafont figyeltem.
• Freyaa. Hercegnő. Felköltöttelek? – kacagott David
• Nem, baszd meg kómában voltam s hála neked felkeltem
• Imádom, hogy ilyenkor is a humorodnál vagy.
• David, nem cseveghetnénk mondjuk úgy 7 óra múlva?
• A fiúk gázba vannak. – mondta most már komolyan a fiú
• Milyen fiúk? Milyen gázba? Ezt nekem miért hajnali negyed 3kor kell megtudnom?
• A One Dierctionos fiúk. A Managerükkel van baj.
• Mi baj lenne Anne-nal?
• Majd ők elmondják csak gyávák voltak felhívni ilyenkor. Holnap 7re gyere a Silver hotelbe. Azaz ma.
• Hülye vagy? Reggel? És bár, te is olyan gyáva lettél volna.
• Igen reggel. Lécci Freya. Te ezt meg tudod oldani.
• Jó. Most pedig pofa be és hagyjatok aludni. De ha valaki nem lesz ébren, kinyírlak David! – választ nem vártam s kinyomtam a kütyüt.

A reggel túl hamar eljött. 5kor kidobott az ágy. De miért?! Istenem, pedig lételemem az alvás. Bár, az utóbbi időben nem túl sok jutott ki belőle. Oldalamra fordultam, és láttam, hogy világít a telefonom. Mi a szösz? Kezembe vettem s láttam SMS-t kaptam anyámtól.

„Lányom, a húgaidat kérlek hozd haza legkésőbb 7re. El kell utaznunk. Köszi: Anya”

Ő még mindig rendes velem, pedig én már 2 éve nem beszéltem vele. Szar lehet ez egy anyának, de képtelen vagyok neki megbocsájtani. Pedig istenem, már 16 év telt el.

„ Szia Anya. Rendben, hazaviszem őket, de most indulunk, vagyis ha felkelnek, mert nekem dolgoznom kell. Puszi:  Freya”

Oké, akkor most jöhet a neheze. Felkelteni a lányokat. Haza is viszem őket, gyorsan, hogy én még 7re a szállodába érjek. Kiherélem Davidet. Hajnali negyed 3kor kell ezt megtudnom, hogy „hajnali” 7re érjek a szállodába.  Mi közöm nekem ahhoz,hogy mi van a managerükkel. Nem az én dolgom. Van nekem elég problémám. Nem kell még egy a nyakamba. – Futottak át ezek a gondolatok a fejemen míg a lányokat ébresztgettem. Egyszer csak elkiáltottam magam

• Jézusom!!! Itt van a One Direction – hisztériás hangon, mintha óriási rajongó lennék és tényleg itt lennének
• Mi? Hol? Tényleg? – gurultak le a lányok az ágyról. Hát azokat az arcokat látni kellett volna.
• Jaj, de hogy is. Hogy lennének itt a házamba? De ébresztőőőő.
• Miért? Mennyi az idő? Negyed 6? Normális vagy? – fordult Rachel a másik oldalára, immáron a földön
• Igen negyed 6 van. De anyudnak mond. Ő küldött egy 15 perce sms-t, hogy legkésőbb 7re vigyelek haza titeket, mert el kell utaznotok.
• A te anyud is, és basszus tényleg! Megyünk. Valamit említett anya, de az utóbbi egy hétben akkora 1D lázban égtünk, hogy kiment a fejünkből.
• Akkor mire vársz? Indulás!! – siettettem őket.
• De, Freya! 7ig még marha sok idő van. – „nyüszített”  Sarah
• De basszus nekem 7kor dolgom van. Szal haladj. – kimentem a szobából be az enyémbe. Felvettem egy szürke színű melegítő alsót. Felsővel nem foglalkoztam. Marad a pizsifelső. Még egy kicsit vissza akarok bújni az ágyba. Azért is sürgetem a húgaim.
• Mehetünk – jelentették be kómás fejjel –hát te nem veszed át a pizsidet? Komolyan melltartót se veszel fel?
• Nagyobb életkedvet lányok. És csak, hogy tudd, sportmelltartó van alatta. De igen, nem öltözök át. – vigyorogtam magamba, hogy én még tentézni fogok hihi
• Te tudod….

Majd lementünk a garázsba a lányok beszálltak a kocsiba, majd kiálltam a garázsból. Házi feladat, tankoljak hazafelé jövet. Miután sikeresen kitolattam, bezártam a ház ajtaját, majd a kaput és addigra a garázskapu is bezáródott, s elindultunk London utcáin. Hál’ Istennek ilyenkor még nincs nagy forgalom így az ember nyugodtan mehet normál tempóban s nem kell dugóban ülni. Már a lányok utcájában jártunk mikor eszembe jutott, hogy én pizsibe vagyok és így akarok benzinkútra menni. Hülye vagy Freya. Oké 2 megoldás van. Vagy nem megyek benzinkútra, vagy a füleses hálóingembe megyek, ami alatt egy maci naci van és úgy nézek ki mint egy csöves. Leparkoltam az anyai ház előtt. Nem volt, nagy ház, sőt emelettel sem büszkélkedhetett, de olyan aranyos volt. Kicsit furcsán éreztem magam, hogy egy luxusautóval furikázom a popómat.  De lényegtelen. Megláttam anyát, aki gyors léptekkel elindult a kocsi felé. A lányok közben kiszálltak, s „félúton” találkoztak anyával. Istenem, de szeretik egymást. Persze én. Freya a család fekete báránya. A lányok már az ajtónál álltak mikor odaintettek nekem. Én a kocsit támasztottam, s a mellem előtt összefontam a kezem.  Anya megtorpant előttem 3 lépésnyire. Nem tudja mit tegyen. Vajon megöleljen-e vagy sem. Ellököm-e mint a múltkor vagy sem. Jól tudtam, hogy ezek a gondoltok suhantak át a fején.

• Szia, Freya. Köszönöm, hogy hazahoztad a húgaid
• Szia. Nincs mit. Bár kicsit bosszankodtak, hogy ilyen kora hajnalban kelniük kell, de nekem is dolgom van.
• Te nem jössz be esetleg egy teára? Beszélgetni, meg reggelizni. Annyira lefogytál.  És, hogy megy a cég irányítása? És tudod, bármikor hozzánk költözhetsz ha magányosnak érzed magad.
• Nem kössz. És most ha nem haragszol megyek.
• De… - anyám azt se tudja mit mondjon.
• Kérlek. Mennem kell. Vár a munka – majd bepattantam a kocsiba s a feljárón megfordultam. Kezemmel intettem neki, majd elmenekültem.

Sose volt jó a kapcsolatom anyámmal. Ő próbált/vagy még mindig próbál rajta változtatni, de én sose engedtem. Ezért is volt az lehetséges, hogy évekig nem beszéltünk. Idő közben felfedeztem, hogy az Infiniti anyósülésén, hagytam egy pulcsit. Áldottam magam, így a legközelebbi benzinkút felé vettem az irányt. Mielőtt kiszálltam a kocsiból, a cipőfűzőt betuszkoltam a  tornacipőmbe. A benzinkutas srác, kissé hülyén nézett rám, hogy háromnegyed 6kor egy tizenéves liba egy Infinitivel elég szedett-vedetten érkezik tankolni.

• Kisasszony segíthetek? – ajánlotta fel a segítségét.
• Nem köszönöm. Megoldom egyedül is.  – majd fogtam a diesel csövet s megitattam a kocsim. Mikor a tank fullra megtelt üzemanyaggal, bezártam a „szerelmem” s elindultam fizetni.

***

Kifelé jövet többen körbe állták a kocsim a benzinkúton dolgozók közül.. Mivan?! Nem láttak még Infinitit? Nem akartak a kocsimhoz engedni,mert mindenki „csodálta”. 

• Az isten szerelmére. Arrébb állnátok?! Dolgom van
• Ne etess kislány, hogy te jöttél ezzel a kocsival. Ez egy vagyonba kerül egy ilyen szépség– röhögött a képembe egy idióta 30as pasas, aki nem is itt dolgozik hanem ő is tankolt és ráadásul megsimogatta a mocskos kezével a tiszta kocsit
• Nem etetlek, és ne simogasd a piszkos kezeddel. Nem rég lett újra fényeztetve. – erre megnyomtam a kulcson a gombot, s rögtön kikapcsolt a riasztó - most pedig engedelmeddel hazamennék….
• Az anyját – ez volt az utolsó szó amit hallottam, mielőtt becsuktam volna a kocsiajtót, majd elhajtottam.

Kicsit gyorsabban hajtottam a kelleténél, de így is szitkozódtam hisz már nem tudtam visszafeküdni aludni. Cseszd meg David, hogy ilyen korán odarendeltél. És ma még kávét se ittam. Leparkoltam a házunk elé. Vagyis be kerítésen belülre. Már félek az utcán hagyni a kocsit. Beérve a nappaliba, levettem a tornacipőm, majd ledobtam a mai nacit is és újra csak a füleses pizsimbe vettem birodalomba a házat. Bekapcsoltam a nappaliban tv-t s ráállítottam egy zene csatornára. Közben kiszolgáltam a blökiket is akik csak hevesen csóválták a farkukat. Negyed 7kor viszont elkezdtek ugatni. A Tv-t halkabba vettem, s felvettem a kaputelefont. 

• Ki vagy? – érdeklődtem viccesen
• Nagyon. – jött a fáradt hang
• Bújj be. Az ajtót is kinyitom, a kaput csukd be kilincsre s akkor automatikusan bezárja magát.
• Jól van – hallottam a választ majd letettem a kaputelefont. Igazából már meg se lepődök, hogy miért jött el David. Azok után mikor negyed 3kor felébresztett…

A blökiknek épp friss vizet adtam ezért mikor David megérkezett a hátsómmal találkozott. De legjobb barátok vagyunk. Nem zavar. Már amúgy is látott fürdőruhába.

• Tetszik a fogadóbizottság – mondja majd füttyentett. De ez nem, David volt hisz ő ezután szólalt meg
• Becsuktam a kaput Freya Shit. Harry! Louis! Ne bámuljátok a legjobb barátnőm hátsóját
• De olyan formás – hallottam meg Louis hangját. Ekkor hirtelen megfordultam
• What The Fuck! Ti mi a szent túrót kerestek itt? – nem akartam már csúnyábban kérdezni – meg egyel kevesebben vagytok. Hol van Liam? Meg miért jöttetek el? Nem úgy volt, hogy én megyek?
• Liam-re és Danielle-re rájött a szükség, remélem érted. És nos amúgy se fértünk volna el 7en a kocsiba így majd ők taxival jönnek, ha befejezték a dolgukat – vázolta fel a helyzetet Louis
• Örülök, hogy egészséges a szexuális étvágyuk, bár erre nem voltam kíváncsi. Akkor legalább nekem nem kell kimozdulnom itthonról. Foglaljatok helyet a bárszékeken. – mutattam a konyhára, ahol 8 bárszék állt. - Kávét valaki? Zayn? Mert úgy nézel ki mint aki mindjárt elalszik.  Fel tudom ajánlani a kanapét ha nagyon álmos vagy. Kérdeztem és ajánlottam a fiúnak
• Te egy tündér vagy – puszilgatott össze vissza David – és én kérek - ült le egy üres székre.
• Mi is – jött kórusban a válasz a 4 fiútól.
• Srácok, éhes vagyok – súgta oda bandatársainak Niall
• Nem meglepő – dörmögte Zayn
• Drága Niall, bár te a múltkor elég bunkó voltál azért én felajánlom, hogy kérsz egy kis tojás rántottát? – fordultam hátra, még mindig pizsibe.
• Sajnálom a múltkorit, s elfogadom. Nem reggeliztünk.  – nézte az asztalt Niall
• Nem tesz semmit. És ti? – néztem a díszes társaságra. – Oh Come’on. Ne legyetek szégyenlősek. – mondtam miközben mindenki elé letettem a kávét. –nem tudom, hogy szeretitek. Itt a tej és a cukor. – letettem az említett élelmiszereket az asztalra, majd elkezdtem egy óriási rántotta készítését. 3 serpenyőbe ütöttem fel az itthon fellelhető tojásokat. Tettem bele bacon-t is amit felcsíkoztam, majd friss főszereket is. Idő közben megérkeztek Liamék is. Ezt Harry nem hagyhatta szó nélkül
• Mi van Madárkáim. Mindent megtettetek a fajfent tartásért? – vigyorgott Harry
• Csak, hogy tudd fürtöske. Védekeztünk – vetette oda Danielle
• Sziasztok srácok! Káváét? – kérdeztem, s választ se várva kiöntöttem a forró nedűt. – készül a rántotta is. Niall által tudom, hogy nem reggeliztetek. Azok a fránya rajongók – röhögcséltem magamba
• Freya. Segíthetek? - Jött oda mellém Danielle.
• Köszönöm, nem kell. Ülj le nyugodtan. Vendég vagy. És egyedül amúgy is jobban férek a konyhába. Azért ülnek a dalos pacsirták is olyan szépen sorban a bárpultnál. – mosolyogtam a lányra.
• Majd én segítek. – állt fel David
• Ülsz vissza. Már végeztem, csak ki kell szedni.

Elővettem 8 poharat, amit kiraktam a bárpultra, mindenki elé egyet-egyet. Kivettem a narancs és almalevet a hűtőből, s ráraktam a bárpultra. Bár a szokásosnál szélesebb volt  bárpult így is alig férünk el. Igen nem 8 embernek tervezték ezt attól, hogy 8 személyes. Tányérokat vettem elő. A színeseket. A kedvenceim. Van kék, rózsaszín sárga, és lila is. 2-2 volt mindegyikből.  Kivettem a legnagyobb rántottát, s a többit egyenlő rézre osztottam. Mivel az összes tojást felhasználtam, a konyhában lévő jegyzet füzetre fel is írtam hogy tojás. Niall elé raktam a kétszer akkora adagot mint a többieké, majd mindenki elé leraktam egy - egy tányér rántottát. Mikor a szőke meglátta a „méret béli különbségeket” felpattant helyéről s megölelgetett s kaptam puszit is

• Hatalmas rajongód lettem – mondta nevetve miközben visszaült a helyére.
• Örülök neki. Jó étvágyat. Meséljetek magatokról. Hisz semmit se tudok rólatok – mondtam miközben bekaptam egy falatot. Ekkor a mellettem ülő Louis rám nézett óriási kék szemivel, (amelyek olyan gyönyörűek. Hülye vagy Freya) s megszólalt
• Te komolyan nem google-ztál ránk? Nem érdekelt kik vagyunk? – még mindig engem bámult.
• Nem. Vagyis de kíváncsi vagyok rátok. De nem az elvetemült rajongóitokról akik szerint ti vagytok korunk szex idoljai. Tudod, szerintem úgy lehet egy embert megismerni ha tiszta lappal indulnak az „ellenfelek.”  Bár a húgaim így is regéltek rólatok, de szerintem nem mindenki olyan ahogy a neten leírják.
• Pedig szerintem illik ránk ez a jelző – húzta ki magát Harry
• Egoista – röhögött Zayn
• Te beszélsz? Tükörfiú. – Amíg ők „elbeszélgettek” Louis felém fordult
• Mondj példát – emelte rám tekintetét Louis
• A legjobb példa te vagy Louis. Húgaim szerint állandóan vigyorogsz és hülyéskedsz. Nos ennek én nyomát nem látom.
• Igazad van. Nem csak csupa móka vagyok, de lételemem a viccelődés.
• De amit Niallról hallottál az beigazolódott igaz? – kérdezte vigyorogva Harry
• Igen. Meg amit rólad az is. – néztem rá szúrós szemmel
• Na, most mi van? Egészséges férfi vagyok, vágyakkal… - védekezett, majd bekapott egy újabb falat rántottát
• Freya! Ez isteni volt! Máskor is hozzád jövök kajálni. Kösz David – pacsizott össze a dobossal Zayn.
• Egészségedre és David?- néztem kérdőn a fiúra
• Semmi, semmi. – sunnyogott.

Mikor mindenki megreggelizett, betettem a tányérokat, villákat, poharakat és a kávés bögréket a mosogatógépbe, majd elosontam átöltözni. Nem vittem nagyon túlzásba a dolgot.  Felvettem egy sárga térdnadrágot, egy fehér felsővel, s indultunk le a kutyákkal akiket bezártam a szobámba, hogy ne lábatlankodjanak reggelizé közbe. Bár ennyi vendégre nem számítottam. Én még nem étem le a nappaliba mert összeszedtem a szerződést és minden 1D-s „cuccot” mikor valaki sikított egyet

NO.5

Vasárnap, azaz itt a friss :) 6 vélemény után jön a következő rész. Ez mehet Chatbe is meg komiba is :)
puszó:Bella

Louis szemszöge

„Szegény” lányra annyira nem figyeltem, pedig a jövőnkről beszélt. Vagyis azt hiszem. Az láttam, hogy Harry a lány mellét nézi, és igazából csak Liam figyel a mondandójára. Vagyis próbál figyelni. Szerintem elég nagy káosz uralkodik ott bent neki.

Úgy egy óra elteltével, a csaj elköszönt, s kiment a szobából. Alig csukta be a lány az ajtót Zayn megszólalt

• Végre, hogy elment. Azt se tudtam miről hadovál…
• Én sajnálom, hogy elment. Igazán bomba csaj. És milyen jó mellei vannak – vigyorgott Harry Zaynre s összepacsiztak
• Hát, én se dobnám ki az ágyamból – hallottam meg saját hangomat. Vigyorogtam a többiekre
• Naaa Tommo visszatért! – örvendezett Zayn
• Mi volt veled haver? Két hétig hangodat se hallottuk, most meg egyből huncutkodnál a szöszivel – röhögcsélt Harry
• Na, ne merd azt mondani, hogy te sikítva menekülnél ha a csajt meglátnád reggel az ágyadba – vigyorogtam Harryre
• Ohh, ilyen meggondolatlan kijelentést sose teszek – vigyorgott ránk.
• Srácok, mi ez a jókedv? Woow! Loui, te mosolyogsz? Két hete már nem láttam a 32 fogas mosolyod, most meg… Vigyorogsz mint a tejbe tök. Csak nem nő van a dologban?  – jött be Danielle, Liam barátnője.
• Tudod, Danielle, nos igen, mondhatjuk, hogy egy nő derített jó kedve. Igaz Harry – böktem oldalba a már mellettem ülő göndörkét
• De még milyen jó nő – vigyorgott Daniellere a kis fürtöske
• Ti most komolyan együtt néztek pornót? – húzta fel a szemöldökét, miközben kényelembe helyezte magát Liam ölében
• Dehogy is… hova gondolsz Danielle? – kérdezte felháborodást tettetve Harry
• Kinézem belőletek – fintorgott a lány, ami elég viccesre sikeredett
• Nem, Dani. A fiúk arra a szőke csajra gondolnak aki a leendő kiadónk nevében jött. – világosította fel szerelmét Liam
• Á… vagy úgy – világosodott meg a lány – és Loui, te miért is dobtad Eleanort? – kérdezett rá ártatlanul

Na bassza meg, terjednek a hírek… Holnap már címlapon fogom olvasni!

„Louis Tomlinson dobta bájos barátnőjét Eleanort

Nem tudjuk mi történhetett a One Direction háza táján, de az biztos, hogy a bandába már több szinglit számlálhatunk, hisz a banda egyik szépfiúja, Louis, két héttel ezelőtt szakított barátnőjével, Eleanorral.

Hivatalos magyarázatot nem hallhattunk egyik féltől sem, de az egyik közös közeli barátjuk elárulta, hogy békésen váltak el, s a fiú azért dobta kedvesét, mert úgy érezte elhanyagolta a lányt az Amerikai turné során, hisz a  One Direction öt napja tért haza az Egyesült Államokból.

Vagy talán egy új szerelem áll a szakítás háttere mögött? Egyenlőre nem tudni.

Gyönyörű lesz…

• Igazából már nem éreztem azt a bizsergést amit az elején. És nem akartam becsapni sem őt, sem saját magam –nem szerettem erről a témáról beszélni. Ráadásul tudom, hogy Danielle és Eleanor jó barátnők
• Nos, akkor valaki csajozzon be! Nincs kivel dumálnom a divatról – mondta vidáman de szerintem komolyan gondolta
• Nos, akkor majd ráhajtok a szöszire- vigyorgott Harry
• Nem rossz, nem rossz csaj, de én már elvágtam nála magam – mondta csendesen Niall miközben szendviccsel tömte a száját.
• Pedig meg is kínáltad a szőlődből! Felháborító! – vigyorgott Zayn - Különben meg csak ne sopánkodj utána. Nem én chateltem tegnap este Demi Lovatóval – mondta tovább
• WTF? Te Demivel chatelsz? – kérdeztem szájtátva
• Skype volt, de mindegy – kapta be az utolsó falatot Niall –amúgy meg honnan tudod?
• Tegnap este elmentem az ajtód előtt, s pont úgy volt a laptop, hogy láttam Demi arcát. Öcskös, máskor ne hagyd nyitva az ajtót – mondta halál komolyan Zayn.
• Hm… Ez igen Niall!!  Büszke vagyok rád! De ha egyszer eljön az a bizonyos randi… korlátozd a hátsó feled – szakadt a röhögéstől Liam
• De köcsögök vagytok! – mondta „pokerface”-cel Danielle, de ő se bírta tovább, diszkréten hátra fordult, s Liam vállába nevetett.
• Niall – álltam fel majd haverom mellé léptem – igaza van Liam-nek. De, sok sikert a csajhoz
• Kösz haver.

Még volt egy kis időnk,  mielőtt beszélgetünk a rajongókkal. Fél órát szoktunk rájuk szánni, vagyis csak a VIP jegyesekre. Én elővettem az Ipadom, (amit tegnap vettem… nagyon szeretem! És kis helyen is elfér! Szóval praktikus is) és elkezdtem Fruit Ninja-zni. Mikor harmadjára buktam el 100 alatt kiléptem a játékból s felmentem twitterre.

Egy pár perc után már több mint 15 ezer RT-t kapam,s pár ezer Replay-t. Az egyik rajongó azt írta, hogy feltéten meg kell néznem egy videót.

Egy srác kezdett el az elején beszélni, hogy sok fanficet olvasott a neten, meg, hogy ő is írt egyet, és azt  „megfilmesítette.” Gondoltam magamba biztos valami kis amatőr video lesz pálcika emberekkel, de mikor megláttam magunkat egy étteremben szóltam a srácoknak,s innen együtt néztük tovább! Néhol szakadtunk a röhögéstől, és látnod kellett volna Zayn arát mikor a filmbeli karakterének a haját kritizálta Niall. Meg azok a verekedések. Könnyesre nevettem magam. „Psymon.”

(http://www.youtube.com/watch?v=2tqbVS9Me_U&feature=my_liked_videos&list=LLyODt62tnEtXyH6r09uvhfw

http://www.youtube.com/watch?v=Z5v7S7sYVkE&feature=my_liked_videos&list=LLyODt62tnEtXyH6r09uvhfw 

Szerkesztői megjegyz: erről a meséről beszél Louis, itt van magyar felirattal) 

A srácokkal ezután még a neten kerestünk hasonlóan jó videót de sajnos ez nem sikerült. De a keresgéléssel is repült az idő s Anne szól, hogy menjünk mert jönnek a VIP jegyesek. Remélem megint lesz olyan értelmes kérdés, hogy egy évben hány centit nő a hajam. De komolyan. A legutóbbi koncerten az egyik lány megkérdezte. Pedig még nem is szőke volt. Komolyan, mit képzel? Biztos azt hiszi, hogy jobb dolgom sincs mint centivel mérni a hajam, hogy nyomon tudjam követni milyen tempóban nő a fejemen a szőrzet.

Mikor mentünk fel a színpadra a rögtön megláttam a színpad szélén álló kis csoportot. Felismertem a zenekar tagjait, akik a jól megérdemelt pihenőjüket töltik, de láttam ott egy „idegent” is. Kilétére hamar fény derült, mikor oldalra fordult. Az a csaj volt aki velünk beszélt ezelőtt pár órával. Láthatóan élvezte a társaságot, s közvetlenül viselkedett főleg Daviddel, a dobosunkkal.

„…és amikor 4 évvel ezelőtt együtt buliztunk?” – hallottam meg David hangját. Aha! Szóval már rég ismerik egymást. Ez valamiért megnyugtatott. Hülye vagy Louis súgtam magamnak.

„Igen, emlékszem. Akkor vittelek haza hozzánk, s apu megszólalt: Ez a gyerek nem csak viccesre itta magát, hanem majd bele is halt a vicceibe” – mondta csilingelő hangon. Egészen másképp viselkedett, másképp beszélt mint mikor nekünk dumált. Sőt... Most talán meg is szépült. Louis, csak elvakít a fény. Bíztattam magam, miközben már kint is voltunk a színpadon, s leültünk a számunkra kihelyezett bárszékre. Nem voltak nagy tömeg, úgy 30 fő lehetett, hisz a VIP-esek nincsenek olyan sokan, csak az első 2 sort foglalják el. Meg van olyan aki lekési, meg ugye jelen esetben a lány, oldalt beszélget a bandával…

Már lélekben felkészültem a hülyébbnél hülyébb kérdésekre. Fejembe már megvolt az „a” terv is mit fogok válaszolni arra a kérdésre mikor megkérdezi valamelyik miért szakítottam Elenorral. Sőt, már a „c” választ is megkreáltam a fejembe.  Az első kérdést Harrynek  szólt, egy aranyos, kislány tette fel  kérdést, aki nem lehetett több 14-nél.

Mindenkihez jutott kérdés, s van amelyiknél annyira nevettünk, hogy Zayn lefordult a székről.  Hál Istennek, senki se kérdezett rá a szakításomra, így nyugodt voltam, s mosolyogtam. Őszintén! Nem műmosollyal.

Freya szemszöge

Elfoglaltam a helyem, középen a színpad előtt, s már mindenkit beengedtek, a megláttam húgaim is. Miután figyeltem őket fél percig, megérezték, hogy figyelem őket rám kapták a szemüket. Én csak mosolyogtam, majd puszit küldve nekik visszafordultam,hogy ismét a színpadot kémleljem. Ekkor egy göndör hajú lány megszólalt mellettem. Kicsit idősebb volt nálam úgy 21-23 éves 

• Húgaid? – kérdezte kedves lány hangon
• Igen. Igazából csak a féltesóim, de… - ekkor abbahagytam, mert nem tudtam, hogy kitálaljak-e egy idegennek.
• Nem kell folytatnod ha nem akarod. – mosolygott kedvesen. – amúgy Danielle vagyok
• Szia Danielle. Örülök, hogy megismerhettelek. Freya vagyok. Amúgy úgy folytattam volna, hogy „de… nem nagyon tartottuk a kapcsolatot, mert én nem Angliában éltem eddig” – és folytattam magamba, hogy bár még most is Finnországba laknánk, s nem halt volna meg apu.
• Szereted a srácokat? – kérdezte miközben a fejével a színpad felé bökött, hogy véletlenül se értsem félre a kérdést. – már csak azért gondolom, hogy itt vagy a VIP szektorban
• Jaa. Hát nem mondanám magamat fan-nak. Jó zenéket csinálnak de nem azért vagyok itt – mosolyogtam a lányra,
• Akkor mi szél fújt erre?
• Igazából, dolgozom. De bonyolult. Ez a munkában az „édes” rész hisz zenét kell hallgatnom
• Aha – mondta sokat sejtően – hát akkor jó munkát kívánok – majd kuncogott egyet.
• És te mi járatban vagy erre? –tudakoltam én is.
• Nos, igazából Liam a barátom. – mondta természetesen.
• Wow. Szerencsés fickó – mosolyodtam el
• Nem inkább én vagyok szerencsés? – kérdezte miközben felvonta a szemöldökét
• Úgy gondolom, hogy egy nagyszerű lány vagy, vagyis első beszélgetés alapján, és ő meg szerencsés fickó, hogy ilyen remek barátnőre lelt. Hisz világsztár, bármelyik kiscsajt megkaphatná – mutattam körül
• Freya, te annyira másképp gondolkozol mint a többi ember. Eddig mindenki azt szajkózta, hogy szerencsés vagyok, hogy Liam egyáltalán szóba állt velem…
• Lehet, hogy egy kis szerencse is közrejátszik a dologba, de nem a szerencsébe zúgott bele fülig hanem beléd.
• Ohh de jól esnek a szavaid. Megölelhetlek? – kérdezte aranyosan
• Persze. Remélem fogunk még találkozni. – kuncogtam
• Persze! Tessék itt a számom. Majd hívj. – bepötyögtem a telefonomba a számát, majd megcsörgettem, s ő is elmentette az enyémet.

Még beszélgettünk a koncert kezdetéig, de mikor az óra 7et mutatott, s valaki kidobott egy virágot  színpadra a rajongók elkezdtek sikítozni. Elkezdtek kántálni, hogy 1D! 1D! meg hasonlókat. Engem valahogy nem húzott magával a tömeg, s ezt Danielle is észrevette. Mivel nem tudta túlkiabálni a tömeget telefonjába bepötyögte az üzenetét:

„ Engedd el magad. Hagyd, hogy sodorjon a  tömeg s élvezni fogod”

A koncertet a What Makes You Beautiful – cím számukkal kezdték, s ennek még én is tudtam a szövegét! Danielle megfogta a kezem, s elkezdtük együtt élvezni a koncertet. Igaza lett. A tömeg sodort magával, én is együtt énekeltem a srácokkal. Már amikor tudtam a szöveget.

A koncert jó hangulatban telt, s végén a srácok még hülyéskedtek egy kicsit.

• Liam, a virágot elfelejtettük – hajolt le röhögcsélve Harry
• Hát add oda valakinek. – jelentette ki nemes egyszerűséggel Niall
• Jó. majd Louis odaadja! Lányok! Ki akar egy virágot Lou-tól? – kérdezte Zayn.

Ekkor egy óriási sikítás hallatszott, azaz mindenki.

• Na jó akkor Loui, fogd a virágot, s járkálj a sorok között s aki megtetszik add oda – mondta nemes egyszerűséggel Liam.
• Indulok. Hölgyeim jövök.

S Louis leugrott a színpadról, s elkezdett járkálni. Nagyon aranyos volt. A koncerten ott volt egy kb. 4éves kislány akinek odaadta. A kislány örömében elkezdett sírni s megölelte Louist. Igazán szívmelengető pillanat volt.  Ezután a fiúk még énekeltek egy utolsót, majd vége lett a koncertnek. Danielle-től kapott tanács alapján vártam míg a tömeg kivonul. Ekkor megfogtam a húgaim kezét, s mondtam nekik várjanak meg kint s ha el mernek menni megbánják.  Ketten még beszélgettünk majd mikor kevesen voltak én is kimentem s tesóim már ott vártak.

• Na végre Freya – grimaszolt Rachel
• Jól van törpe. Tudtál várni egy kicsit. Max hazafelé kicsit lentebb nyomom a gázpedált ha ennyire sietsz – mosolyogtam rá „ördögien”
• Neee. Inkább ne. Egybe akarok még maradni – mondta Sarah miközben már majdnem ott jártunk a kocsimnál amit 2 utcával a koncert helyszínétől parkoltam le. Mikor odaértünk, megsimogattam a kicsikét, s a lányokat beparancsoltam hátra.
• Sarah! Kapcsold be a biztonsági övedet vagy gyalogolsz hozzám
• Jó… Amúgy mennyi innen gyalog az otthonod?
• Hm.. ha gyors vagy 40 perc. Ha lassú akkor egy óra is lehet. És ez még aránylag közel van. Ti innen vagy két órára lakok gyalog. Nah de induljunk. Aludni akarok
• Csak ne a volán mögött aludj el lécci. – mondta Rachel
• Nyugi. Nincs szándékomba kinyírni magunk
• Helyes! – helyeselt a két lány

Majd hogy tényleg ne aludjak el elkezdtek énekelni 1D-s számokat. Ha akartam se tudtam volna aludni, mert hamisan énekeltek. Még egy ok, hogy a gázpedált lentebb nyomjam. London utcái sose voltak teljesen kihaltak. Hisz egy világváros. Miért lenne kihalva. Míg a belvárosban cikáztam láttam több turista csoportot is, s ekkor jött húgaim őrült ötlete

• Freya! Engedd le a hátsó ablakot. - Mondta Sarah, aki eddig a bal oldalt ült átcsusszant középre, bekapcsolta az övét majd közel hajoltak az ablakhoz s elkezdtek kiabálni, meg integetni a turistáknak – WELCOME IN LONDON! – kiabálta a két őrült csaj, s a turistáknak tetszett így integettek nekik meg tapsoltak. Erre elkacagtam magam, majd mikor kiértünk a belvárosból, kicsit ráléptem a gázpedálra. Imádtam száguldozni, de túl hamar véget ért hisz pik-pakk otthon voltunk.
• Na lányok, menjetek be, fürdeni utána aludni, én beállok a kocsival. És a kutyákat engedjétek ki a hátsó kertbe.
• Igen is anyuci. És holnap hánykor viszel minket haza? – kérdezte Rachel
• Ő úgy 7 előtt. Mert utána átmegyek Hope-hoz. Az utóbbi napokban nem is láttam
• Ó te szegény!  3 napja nem láttad – túlozta el a dolgot Sarah
• Olyan korán??!! – hüledezett Rachel
• Igen. Dolgom van... tudod a munka sose vár.
• Ja biztos…  - „értet egyet” velem Sarah

Miután beálltam a kocsival a garázsba átmentem a hátsó kertbe. Hiába voltam fáradt még néztem ahogy  kutyusok szaladgálnak. Közben meg gondolkoztam. Bementem a laptopomért s szétnéztem az interneten hogy milyen marhaságokat olvashatok. Miután agyam kellőképpen elfáradt, beparancsoltam a kutyákat. Adtam nekik tiszta vizet, majd elmentem fürdeni. Éjfél körül estem be az ágyamba. Mire a másik oldalamra fordultam már az igazak álmát aludtam.

Nem tudom mikor de kora hajnalban csörgött a telefonom. Először a szemem az éjjeliszekrényen álló kis órára siklott. 2:11. Mutatta a kis kütyü. Ki a faszom ez ilyen hajnalban? Futott át az agyamon a kérdés. Anyám nem hívhatott, hogy vigyem haza a húgaim, hisz ahhoz még túl korán volt. Így álmosan a telefonért nyúltam majd fogadtam a hívást.

Bejelentés

Nem, ez még nem friss rész, azzal majd holnap jelentkezem :)
Nos. már ez a döntés régebb óta "mocorgott" bennem, de tegnap este elhatározásra jutottam.
Nem zárom be a blogot, csak Freya "arcát" cserélem le, de azt se most hanem majd pár fejezettel később
A magyarázat egyszerű, ezt az arcot nem tudom párosítani a leírt Freya-.val, így pár fejezettel később, egy szereplőváltás történik majd. És, hogy Miért is nem tetszik Freya? Ez a szereplő  kicsit öregebb mint a  történetem főszereplője, és barnán jobban el tudom képzelni a későbbi fejezetekben. Remélem nem probléma
XxBella

NO.4

Szerda. Úgy gondoltam, hogy szerda-vasárnapi napokon lesz egy friss rész. Ha ezt nem tudom teljesíteni sory. Nos, sajnos az előző részhez nem kaptam annyi kommenttet mint az NO.2-hez. Légyszíves, írjatok egy-egy sor véleményt. Vagy, ha nem, bevezetem azt a rendszert, hogy öt komment felett hozok friss részt ( lehet ez a  fejezet alá illetve a Chat ablakba.
Amúgy elérkezett az idő, hogy végre a One Direction és szerves része legyen a történetemnek. Sőt.. Áh nem lövöm, le a poént úgyis mindjárt elolvasod
XxBella :)

E/3 szemszöge (One Direction)

Áll a bál az öt fiúnál. Kinek ez a baja kinek az. De azt hiszem, Zayn eltört fésűgondja, Liam elromlott laptopja, Niall elfogyott Nado’s kajajegye és Harry… várj Harrynek nincs is problémája, eltörpül Louis szerelmi válsága mellett.

A fiú egy ideje érezte, valami nem úgy alakul az életében, mint tervezte… Igaz karrierje felfelé ível, vagy egy gyönyörű barátnője, de már nem érzi azt a bizsergést mint az első alkalommal mikor megfogja a lány kezét vagy megcsókolja.

Ez így nem mehet tovább. - gondolta a fiú. – Louis, be kell vallanod először magadnak, utána Eleanor-nak. Nem csaphatom  be Eleanort. Se saját magam. Nem tettethetem azt, hogy boldog párkapcsolatban élek, mikor én boldogtalan vagyok. Szóval,magamnak már beismertem-  gondolkozott el a fiú – most jöhet a vallomás Eleanor-nak. Nem is volt rest a fiú, fel is hívta kedvesét.

-          Szia Eleanor – kezdett bele bizonytalanul, hogy is közölhetné, hogy „gyere át s beszéljük, meg, hogy szakítunk.” Sehogy.

-          Szia Loui. Miújság?

-          Eleanor, fontos dologról kell veled beszélnem. Át tudsz most esetleg jönni?

-          Persze. 20 perc és ott vagyok. Sietek. Puszi

-          Puszi – mondta gépiesen a srác,majd kinyomta a telefont.

Oké, 20 perced, van hogy összeszedd magad! Nem ez nem fog menni – súgta neki egy kis belső hang. De menni fog- tromfolt rá egy sokkal erősebb és határozottabb hang. Hogy is kezdhetnék bele? „Sziaa nem érzem a bizsergést mint kapcsolatunk elején ezért ne folytassuk tovább” vagy „Eleanor. Már nem szeretlek.” Ez meg hazugság mert szeretem de nem úgy ahogy kellene. Ahogy méltó lenne hozzá.

-      Srácok, Eleanor perceken belül megérkezik, s szeretnék vele nyugodtan 4 szemközt és 4 fül közt beszélni! Lécci csak most az egyszer hagyjatok minket békén – mondta szinte könyörgően Louis miközben az ujjait tördelte

-          Valami baj van Louis? – kérdezte aggódva Zayn, de ekkor megszólalt a csengő

-          Majd elmondom, de most akkor lécci!!

-          Jól van - válaszoltak a srácok kórusban.

A lány örömmel lépett be a házba, hisz szerelmével lehet. Átölelte a fiú nyakát, s mire megcsókolta volna a fiú eltolta magától.

-          Valami baj van Louis? – kérdezte a lány aggódva

-       Igen, Tudod Eleanor, egy ideje megváltoztak az érzelmeim. – kezdett bele a fiú, hisz úgy érezte ha most nem kezdi el akkor sose fogja – Te nem tettél semmi rosszat, és én se, de már nem érzem azt a tüzet, amit a kapcsolatunk elején. Szerintem, mindketten megváltoztunk, s más fele tart az életünk. Istenem, ne nézz így rám…Eleanor, én..én nem vagyok képes folytatni a kapcsolatunkat. – vágott egyenesen a közepébe. Úgy érezte ez a legjobb módszer. Mint a sebtapasznál. Hirtelen letépni. De Eleanor nem csak egy sebtapasz volt így voltak érzelmei…

A fiúk, most betartották amit ígértek, így nem hallgatóztak, de ez csak Liam-nek volt köszönhető. Harry már rögtön állt volna fel, miután Eleanor becsukta a szoba ajtaját…

-          Harry, ülsz le de azonnal – szólt rá „Dad Direction” Liam

-          De…

-          Nincs semmi de Harry. Majd elmondja Lou ha akarja

Ezután a fiúk egy csattanást hallottak, majd a feldúlt Eleanort látták, ahogy távozik a házból… Innen már mindenki tudta. Louis dobta Eleanort. Már csak a kérdés miért…

Louis is kiment a szobából s még most is piroslott Eleanor keze nyoma

-          Aúú – szisszent fel színpadiasa Harry – mi történt Tommo?

-      Szakítottunk – dobta le magát az ágyra az említett, s belemarkolt Niall pattogatott kukoricájába s beletömte a szájába

-          Óvatosan a kezeiddel haver! Ez az én kajám – pattogott Niall úgy mint még néhány perccel ezelőtt a kukoricák tették a mikróba

-      Niall. Lehetnél egy kicsit elnézőbb is. Szegény most szakított. – tette a kezét Louis vállára Liam – Haver esetleg hozzak répát?

-          Igen kérnék, apuci – tette hozzá egy (mű) vigyorral Louis.

Két hét telt el, a bizonyos incidens után. A srácok, megbeszélték maguk közt a dolgot, s most már Louis is csatlakozott a szinglik táborához. De félreértés ne essék, nem keresi az új barátnőt, maga mellé. Egyszerűen csak élvezi a koncerteket és a szingli létet. És ma este is lesz egy koncert, ráadásul Londonban szóval rossz este már nem lehet… - gondolta magában Louis

Freya Szemszöge

A bejáratnál átnyújtottam a ma estére szóló jegyemet. Kicsit furcsán méregetett. Biztos átfutott az agyán, hogy micsoda agyament szőke liba, aki nagy rajongó s Harryről álmodik éjszakánként, s a barátnői csak Mrs. Stylesnek hívják…

Azt hiszem így hívják. Harry Styles. Na elég ciki lenne ha már ezt az egy nevet is amit biztosan tudok, összekeverem volna valakiével.

Beléptem az arénába és óriási volt. Rácsodálkoztam, mint egy ötéves a cukorkaboltra. Felkelt bennem az alvó gyerek s mindent meg akart tudni, hogy működik. Mindenhez legszívesebben hozzá értem volna, megnyomkodni a gombokat, s felállni a színpadra, hogy megtudjam, milyen érzés fentről szemlélni az embereket, de jobban izgatta a fantáziámat, hogy milyen lenne ha az egész aréna csak nekem sikítana, engem ünnepelne. Gondolatban már meg is terveztem, a fellépő ruhámat, ami kiemeli bőröm fehérségét, szemem barnaságát, s hajam szőkeségét. Talán sötétkék lenne. Vagy lila. És nem szokványos az biztos. Valami extrém, de mégis elegáns. Sose vennék fel olyan ruhákat mint Lady Gaga. Igen, Lila lenne, döntöttem el magamban.

A mell részénél szűk és redőzött, alatta egy vastag sávban választaná el az anyag a szoknya részétől. Ennek a sávnak a két szélénél strasszok lennének… Hm.. a szoknya része is passzos lenne, s felette lenne egy ugyanolyan színű, mint a ruha, fátyol féleség, ami kis „lángokban” lógna le. Elől csak a szoknya részéig, hátul meg majdnem a földig…

Hülye vagy Freya. Dorgáltam meg magam. Hisz ki lenne rád kíváncsi? Mi is vagy te valójában? Egy szerencsétlen csaj. Ez rá van írva a homlokodra. De milyen is vagy valójában? Mielőtt meghalt az apád milyen voltál? – unszolt egy kis hang

Egy félénk lány, akinek kevés igaz barátja volt. Érdekbarát aki akaratomon kívül is rám csimpaszkodott volt ezer meg egy… De akik igazán ismertek 5en voltak. De a legféltettebb titkomat így is a plüssmackómra bíztam. Még igazi tini voltam. Néha kikészítette az apját, de annak elmondása szerint egy angyal voltam akinél jobbat nem is lehetne kívánni.

Gondolkodásomból egy női hang zökkentett ki, s észre se vettem s már elég közelről néztem a színpadot

-          Elnézést segíthetek?

-    Ühm, persze. Anne Mitchelt keresem, csak tudja elgondolkoztam. Remélem nem zavartam meg semmit – mondtam zavartan s a fülem mögé simítottam egy kósza hajszálat.

-      Nem, nem zavartál meg semmit. És én vagyok Anne. Ki keres? – nézett rám. Jaa! A nevemet akarja tudni

-      Freya Hamilton vagyok az FHH’s company képviseletében – nyújtottam oda a kezem.

-      Istenem, de fiatal vagy még. Na de gyere, menjünk egy csendesebb helyre, ahol tudunk négyszemközt beszélni. Úgy körülbelül fél óra múlva meg a fiúk is tudnak csatlakozni hozzánk – mosolyodott el kedvesen, s intett a fejével, hogy kövessem.

A színpadon keresztül mentünk, s akik bent voltak rajongók, nagyot néztek, mit is keresek én arra… ha tudnátok! A fejembe mikor kezdett összeállni, a kép megpillantottam a dobost. Szemeim kikerekedtek, s ő 

is észrevett! Zavartan nézett rám, majd elmosolyodott. Igazából még mindig nem nagyon tudtam azonosítani, aztán leesett a tantusz! DAVID!! – sikítottam magamban. Mivel hülyének néztek volna ezért az ajkaimmal formáltam a nevét vigyorogva, mire a fiatalember, csak bólintott. Nem tudtam hogy közöljem vele, hogy mindjárt visszajövök, ezért csak annyit tátogtam oda, hogy „sietek”. Ezután már leértünk a színpadról. Anne-hez fordultam.

-    Tudom, Anne egy kicsit hülye kérdés, de elkérhetném a dobot telefonszámát? – kérdeztem a Managert, miközben baromi hülyén éreztem magam

-  Miért kislány? Csak nem tetszik? – kérdezte vigyorogva s kacsintott egyet

-         Ő...Nem. Igazából ezer éve ismerem, csak ő híres zenész lett, én pedig Finnországban éltem, s egy kicsit megszakadt a kapcsolat közöttünk. És majd fel akarom hívni – dőltem hátra a fotelben

-   Tessék, ez a száma. – nyújtotta át egy kis papír fecnin majd gyorsan bepötyögtem volna a telefonomba, de kiderült David nem változtatta meg a számát.

-      Nos, akkor beszéljünk, amiért eredetileg jöttem. Az FHH’s Company szeretne szerződést kötni a One Direction-nal. A feltételek elég kedvezőek, főleg a mai viszonyokat nézve, mikor az emberek nem szeretnek CD-t vásárolni, inkább letöltik az internetről…  - folytattam s átnyújtottam egy papírt Anne-nak aki gyorsan átfutotta szemével az adatokat

-          Ez szerintem több, mint kedvező ajánlat. Ez óriási lehetőség lenne a  fiúk számára… - Anne szinte el volt ragadtatva, majd mélyebben is belemerültünk a beszélgetésbe.

Anne-nak nagyon tetszik az ajánlatunk, s szívből reméli, hogy a fiúknak is tetszeni fog. Ezt az egyet én is nagyon remélem! Kellemesen elbeszélgettünk, s mivel volt nálam egy a leendő szerződésből is, ezt is alaposan kiveséztük, hogy mi pontosan mit jelent, és, hogy nincs benne apró betűs rész és de.

Egyszer csak a fiúk toppantak be a helyiségbe. Örültek a klímával hűtött szobának, és a rájuk váró Kólánk a hűtőben. Mindenki kivett magának egy üveg hűtött üdítőt, s a szőke, egy kis nassolnivalót is. Azt hiszem szőlő volt a tálban. Ezért mint egy jól nevelt gyerek felállt s körbesétált s haverjait kínálta szőlővel. Mikor hozzám ért hirtelen rám nézett s megkérdezte

-          Hát te meg ki vagy? A rajongókkal még nem most találkozunk, és ide be se jöhetnél… -   mondta a magáét

-        Ő hozzám jött… - Vigyorgott, Harry mint aki jó viccet mond – Igaz szöszi? – rám vigyorgott majd kacsintott

-     Öhm, köszönöm nem kérek szőlőt, és nem Harry nem hozzád jöttem.. – mielőtt folytatni tudtam belevágott valaki a szavamba

-         Miért nem mondtátok, hogy vendégünk van?! Megcsináltam volna a hajam – „tért ki a hitéből” Zayn.

-          Srácok fogjátok már be egy percre – vette át a szót Liam

-          Meg se szólaltam, és érlek ne ordíts a fülembe – fájlalta a bal fülét Louis

-        Öhm, srácok ha esetleg megengednétek, akkor elmondanám amit akarok és utána befejezhetnénk ezt a kellemetlen társalgást – mondtam csendesen

-          Jééé.. ő mióta van itt? – nézett rám szomorú(???) szemekkel a húgaim szerint mindig vidám Louis

-    Már egy ideje. Mondjuk úgy 45 perce… - puffogtam  magamba, hogy nem képesek befogni a csipogójukat…- de ha nem hagyjátok, hogy gyorsan elmondjam, akkor még minimum 45 percig leszünk itt….

-          Kihez sietsz szöszi? – csipkelődött Harry

-      Na jó srácok szerintem hagy mondja el Freya amit akar, aztán ti is tudtok még pihenni, meg ő is mehet a dolgára – vette a kezébe az irányítást Anne… Köszi Anne!

-          Köszönöm… - és ekkor elkezdtem a mondandómat amit Anne-nak is elmondtam.

Bár a fiúkkal nehezebb dolgom volt, mert mindig belekérdeztek a dolgokba, de azért megcsináltam! 55 percig beszéltem, magyaráztam mint az ovisoknak. De őszintén? Szerintem ha visszakérdeznék egy szót se tudnának mondani. Nos én figyeltem rájuk elmondom, hogy állt össze ez az 55 perc beszéd

• Freya folyamatosan dumált
• Louis valami álomvilágba volt
• Niall evett
• Zayn bambult
• Harry a dekoltázsom nézte. (Ez nem vicc… Mikor ránéztem, mindig láttam, hogy nem a mondandómat figyeli hanem a melleimmel szemez)
• És Liam.. nos ő talán figyelt, de nem mindent értett…

Egy idő után kb. feladtam a harcot, majd kijelentettem a srácoknak, hogy megnézem a koncertet és hétfőn 10kor várom őket az irodába. Elmondtam mindent, Anne a Managerük jó ajánlatnak találja, a fiúk is bólogattak meg hümmögtek, de ez az 55 perc kiesett nekik. 

Kiérve a fiúk pihenő helyéből, megcsapott a meleg. Hú.. nem is tudtam milyen jó dolgom volt a klímás helyiségbe. A zenekar tagjai a színpad szélén ücsörögtek, s hűsítették magukat az árnyékban. Odamentem a hozzájuk, s megkocogtattam David bal vállát, mikor a jobb oldalon állok. Ősi trükk de bejött.

-      Freyaaaaaa - örül meg nekem, majd felkap s megforgat a levegőben. – OMG! De rég láttalak!!!  Mizujs veled? Mesélj már! Mi szél fújt erre?

-     Igen, sajnos rég találkoztunk. Mikor is? Hm. Finnországba már voltál nálunk szóval úgy 1,5 éve. Akkor voltam utoljára részeg… Vagyis többre nem emlékszem – nevettem fel hangosan - A vodka megtette  hatását…, és a „munkaszele” fújt erre…

-         Ú... igen, az ütős este volt.  Jah, srácok ő amúgy itt Freya. A legjobb barátom. Freya ők itt a srácok. Nick (basszusgitár), Aaden (szintetizátor) Tyler (gitár), meg ugye Niall is szokott gitározni meg Jhon (gitár)

-         Sziasztok srácok- köszöntem nekik, majd válaszképp egy biccentést kaptam.

Ezután elkezdtünk sztorizgatni, mesélni az elmúlt másfél évről. Miután a zenekar többi tagja is feloldódott, s meggyőződtek róla, hogy milyen hülyék vagyunk, ők is beleszálltak a beszélgetésbe. A végére szakadtam a nevetéstől. De mindenki a hasát fogta. Istenem, milyen jó fejek ezek a srácok. Az első benyomás nagyon pozitív volt. Gyorsan telefonszámot cseréltünk, majd mivel lassan már  koncert kezdődött, ezért lementem a helyemre, s vártam, hogy tényleg olyan jó-e a 1D mint a CD-n. 

(Szerkesztői megjegyzés: a 1D dobosának valódi neve nem David, de tényleg ez a fiú a dobosuk. Szóval csak egy névváltoztatásról van szó :) )