NO.21

IGEN! Jól látjátok. Hónapok után új rész. Sajnos nem sikerült hamarabb. De, itt van s olvassátok sok szeretettel

Pár hónappal később

Az emberek többsége már javában a Karácsonyra készül, míg én szó szerint menekülök előle. Igaz még szűk egy hónap van az ünnepig, de ahogy London utcáit járom, mindenhol visszaköszönt egy-egy karácsonyi motívum. Fogamat összeszorítva lépkedek el az üzletek mellett, mert ha arra kell gondolnom, hogy anyámékkal karácsonyozzak, nos felfordul a gyomrom. Inkább egyedül, vagy bemegyek az irodába s dolgozok. Egyszer csak megcsörren a telefonom, melyen Harry neve áll

• Merre vagy? – szól bele türelmetlenül.
• Nem is tudtam, hogy számadással tartozom neked. Amúgy épp az irodába lépek be… Most.
• Ugye tudod, hogy másfél óra múlva indul a repülőnk New Yorkba. És tudtommal te szervezted, vagyis a te ötleted volt ez a nyereményjátékos. Nem épp nekünk kellene elkésni…
• Harry te mit szívtál? Különben nem fogunk elkésni. Add ide Pault. Vele akarok beszélni.
• Szia Freya. Mondjad, miért ráztad le a csapat szívtipróját. – nevetett a telefonba.
• Szia. Az a helyzet, hogy nekem muszáj volt beugranom az irodába, de mindjárt megyek a reptérre. A srácokat vezényeld ki a reptérre, a cuccom már nálatok van, azaz a fél háztartás a turné miatt, nos lényegtelen szóval ott  a cuccom, vigyétek ki azokat, és találkozunk az előcsarnokban. Ha valaki nem lesz ott személyesen szabadítom meg a  golyóitól. Add át nekik. Szóval az előcsarnokban találkozunk. Szia. – Nevettem majd kinyomtam a telefont.

Az irodából összeszedtem még a szükséges cuccokat, majd bezártam az ajtót. Az az én felségterületem, még a helyettesem se mehet oda be. Igen arra is szükségem lett. A nyáron tett Franciaországi látogatásom során beszéltem Mark-kal aki elvállalta, hogy a helyettesem lesz. Így Londonba költözött. Szerencsére angol, így visszatért szülőföldjére. Még jó, hogy szingli, 28 éves így nem családostul mozgattam meg.

Az irodai kitérő után gyorsan taxival a repülőtérre vitettem magam. Míg a kocsiban ültem, elküldtem egy házi dolgozatot, az egyetemnek, és következőnek már csak a vizsgáimra kell tanulni. Az élet szép és nehéz. Néztem a kocsi ablakából az elsuhanó Londoni képet, s gondolataimban voltam elmerülve. Nick jutott az eszembe, hogy nem is láttam, a bizonyos Los Angelesi út óta. Persze szinte minden nap beszélünk Skype-on, de az mégsem olyan jó. A fiúk ügyeivel nagyon elfoglalt vagyok, a The Wanted-del is szerződést kötöttünk a céggel, bár nekik az egyik alkalmazott lett a menedzserük.

A tegnapi beszélgetésem Oliverrel, a francia fodrásszal, mégis szikrát gyújtott, hogy egy hangyányit várom a karácsonyt. Eljön Londonba meglátogatni, és egybeköti a látogatást egy nevezetes Nemzetközi mesterfodrász versennyel. Próbált meggyőzni, hogy legyek a modellje, de nézegettem a tavalyiról képeket, és nos, volt pát versenyző, aki modelljét megszabadította hosszú hajától.  Ez volt az ok, amiért kedvesen, de határozottan elutasítottam Olivert. Mély elmélkedésemből a taxisofőr türelmetlen pattogó hangja ébresztett fel, miszerint megérkeztünk. Kezébe nyomtam a jussát, s sietve kiléptem a taxiból. Sietségemben nem számítottam rá, hogy a, One Direction rajongói már engem is megismernek, koncertről, közös képekről, és egyéb eseményekről amikor a fiúknak sikerült engem rávenniük, hogy a vörös szőnyegen lejtsek végig velük. Már egész profi vagyok nevem aláfirkantásában is, minthogy abban, hogy „hogyan nevessek a fényképen, hiába van a legszarabb napom is”. A rajongókat most gyorsan elintéztem, pár „bocsi, de lekésem a gépet” címszóval tovább siettem. Én voltam nekik az utolsó reményük, mert azokat, akiknek nincs mára szóló repjegyük kitiltották a reptérről. Igen, a fiúk miatt…

Az öt jómadár ott ült a váróterembe, zenét hallgatva, könyvet olvasva mikor betipegtem 6cm-es sarkaimon. Volt aki lelkesen szinte hozzám vágta üdvözlő sziáját míg volt aki csak intett.

• Látom sikeres volt a fenyegetés és mindenki megérkezett…- somolyogtam az orrom alatt.
• Igen, nos Miss Hamilton pontosan tudja, mivel kell egy fiatal férfit fenyegetnie. – állt fel Zayn.
• Srácok induljunk. Csak minket vár a magángép. – mondtam majd mikorra mindenki felállt, belekaroltam Zaynbe, s úgy indultunk el New York felé. Vagyis, a New Yorkba tartó gép felé.

Fél óra van a leszállásig, s az utazás egész ideje alatt, Hope a barátnőm járt a fejembe. Odamegyek New Yorkba, ahol ő lakik és fel se hívtam. Egy szemét dögnek érzetem magam, hisz Hope mégis csak a legjobb barátnőm volt. Vagyis, még mindig az, csak fele annyit se beszélünk. Elhatároztam, amint fogadtam a 1GoDen jegyek nyerteseit, utána felhívom. Hip-hip-hurrá. Kellett nekem ezt kitalálnom. Igen, igen az én agymenésemből született ez a nyereményjáték.  De hát na, egy jó menedzser és főnök mindent megtesz a kis ügyfeleit. Akik nem mellesleg nekem a barátaim is.

Amúgy rájöttem, hogy a saját magam főnöke vagyok. Hisz mint menedzser a One Direction a főnököm, s mint Freya Hamilton én meg a 1D főnöke vagyok. Vagyis a kiadójuk főnöke. Bonyolult, de már a sok munkától elvonatkoztatva jobb ezen gondolkozni. Ma délben megérkeznek az utolsó nyertesek is, és én szabad leszek holnap kettőig! Mert utána elkezdünk forgatni egy kisfilmet a rajongókkal, majd a következő videoklippről is beszélek a rendezővel. A fiúk nem is tudják milyen klippet terveztem. Vagyis milyen koncepció jutott az eszembe.

Este mikor kimerülten feküdtem a szobámban az ágyon kopogást hallottam.

• Niall vagyok. Bejöhetek? – dugta be a fejét az ajtón a szőke.
• Persze gyere. Segíthetek valamiben? – ültem fel az ágyon, majd megütögettem magam mellett az ágyat, ezzel bátorítottam Niall-t.
• Inkább én akartam ezt tőled kérdezni. Annyit melózol mostanság. Mindenki aggódik érted. És még a suliba is lettek ötös vizsgáid. Honnan van ennyi időd, energiád? – kérdezte aggódva.
• Muszáj csinálnom, ha valamit el akarok érni az életbe. – mondtam miközben egy kis világító piros fényt bámultam.
• Ez akkora hülyeség. Mindened megvan az is aminek még nem kellene 19 évesen.
• NEM! – kiáltottam fel, s a könnyek kezdték csípni a szemem. – Semmim sincs meg. – néztem farkasszemet Niall-lal – Semmim sincs. Az életben semmit se értem el. Csupán az apám halt meg, de inkább lennék földönfutó, mint árva. – mondtam csendesen az utolsó mondatom.
• Freya, kérlek, ne hajszold magad túl. Nem lesz jobb tőle. – mondta csendesen miközben a kezét a vállamra tette.
• De de jobb lesz!! – csattantam fel, mitől kicsit meglepődött. – Nem gondolok folyton arra, hogy már majdnem fél éve meghalt. Hogy nem ünnepelte velem a születésnapom, hogy most egyedül fogok karácsonyozni, és hogy nem dicsért meg mikor csak egyetlen vizsgám lett négyes! Mindent miatta csinálok, hogy büszke legyen rám! És a hiányát elviselni nem tudnám, ha lenne szabadidőm. Bár ha az a rohadt cég se indul be akkor még mindig élne! Ne hallgatózzatok, inkább gyertek be! – Kiáltottam ki a srácoknak. – Most pedig ha nem zavar, akkor elmegyek sétálni! – kaptam fel a pulcsim, a pénztárcám és a telefonom, felvettem a kabátom majd elmentem a szobámból. Muszáj volt kiszellőztetni a fejem. Fújt a szél az arcomra száradtak a könnyeim. Nem érdekelt, hogy ki bámult meg. Miközben a Central Park felé tartottam megláttam egy gesztenyét áruló férfit, s vettem magamnak.

Éjfél körül tértem vissza a szállodába, ahol a fiúk az előtérben vártak s közben rajongóknak írtak alá képeket. Látszott rajtuk hogy fáradtak, de kitartóan fotózkodtak a rajongókkal, s írták a papírokat, ereklyéket alá. Ahogy megláttak engem, mindent otthagytak s rohantak felém. Közben persze sűrűn kértek bocsánatot a rajongóktól.

• Végre megjöttél! – sietett Niall legelöl. Sose láttam még futni, de most sikerült megcsodálnom.
• Sajnálom. – öleltem meg s egy kósza könnycsepp gurult le az arcomon. - Nem akartalak megbántani. – Öleltem erősebben magamhoz az ír manót.
• Semmi baj. Nem haragszok. De most tessék mosolyogni. Azt a Freyát szeretem, aki életvidám. – Nyújtott át egy gyűrött papír zsebkendőt.
• Na gyere te kis bőgőmasina. – tárta szét karjait Louis is, majd mindenkit megöleltem, s végül eljutottunk a liftig.

Mikor kiléptem a liftből, mentem volna a szobámba, de a srácok egyszerre kezdtek el ciccegni, mire én furcsán néztem rájuk.

• Lemondtuk a szobádat s átköltöztettünk a saját lakosztályunkba. Nem aludhatsz egyedül. Hisz mindjárt karácsony! – világosított fel Liam.
• Á, vagy úgy. Akkor irány a ti szobátok.
• Wrong Way. – rötyögött Harry.
• Mert mi van már megint? – kérdeztem fáradtan, de mosollyal az arcomon.
• Ja, igen. Mi meg felköltöztünk egy nagyobb lakosztályba. – említette meg Louis, két ásítás között.
• Akkor menjünk. – Adtam meg a végszót, s belekarolva Niall-ba és Louis-ba három emelettel feljebb lifteztünk. Persze csak én lehettem olyan béna, hogy a küszöbön beestem. Még szerencse, hogy a két fiú oldalról támasztott s nem koppantam nagyot.

Díjeső a négyzeten

A friss rész már alakul, s közben megint sok sok köszönetet kell mondanom mert ketten is gondoltak rám.
Díjakkal gyarapodott az oldal ismét :)
Köszönet érte Melinda Moon-nak és Detti((: - nek

1.díj (igaz sokadjára de mindig ugyanakkora öröm) Detti((: -től és Erica Baji -től

SZABÁLYOK:

1. Írj magadról 11 dolgot.

2. Válaszolj 11 kérdésre.

3. Írj 11 kérdést.

4. Küldd tovább 11 embernek.

11 dolog magamról: 

(Lásd egyel előbbi poszt, nem tudok hirtelen újabb 11 dolgot felsorolni magamról)

11 kérdés:

1. Mi szeretnél lenni, ha nagy leszel? Viccesen fogalmazva már nagy vagyok, hisz elmúltam 18. De foglalkozásomat tekintve mindenféleképpen olyan szakterületet fogok választani aminek kapcsán emberekkel kerülhetek kapcsolatba.
2. Ki az álompasid? ( híresség) Huh... Nehéz kérdés. Nem is tudom... Ez a kérdés megválaszolatlan marad :D
3. Szoktál zenét hallgatni? Ha igen, ki a kedvenc énekesed/énekesnőd/együttesed? Persze hogy szoktam. Kedvenc énekesem? Adam Lambert. Énekesnőm nincs kimondottan, Együttes meg több is
4. Sportolsz valamit? Nem, főleg időhiány miatt.
5. Szépnek tartod magad? Relatív kinek mi a szép.
6. Szoktál vásárolni? Persze :D Ha mást nem csokit :P 
7. Mi a kedvenc ruhadarabod? Szeretem a tavaszt a nyarat mikor nem kell annyira felöltözni. De mindenféleképpen a cipőknek rajongok a legjobban.
8. Van beceneved? (olyan, amit nem a neved miatt kaptál) Uhh... Nos hallgatok a Pankára is ami nem feltétlen következik a nevemből. De amúgy nem jut eszembe.
9. Hogy képzeled el a felnőttkorod? Már azt élem :"D Nos mindenféleképpen szeretnék világot látni, így az terveimben van.
10. Mit gondolsz? Jó, vagy rossz híresnek lenni? Miért? Is-is. Hisz a hírnévvel rengeteg pozitív dolgot el lehet érni, változtatni a nézeteken, segíteni, de nagyon nagy felelősséggel is jár az egész hírnév.
11. Jól érzed magad úgy, ahogy vagy? Ha igen/ Ha nem, miért?:) Mint minden nő, én is szeretnék tökéletesebb testet de alapvetően nincs óriási bajom magammal. 

Írj 11 kérdést: 

Lást előbbi poszt, 

Küld tovább 11 embernek:

Az már az előbb se sikerült így ha nem baj csak a kérdésekre válaszoltam ;)

Erica Baji kérdései:

1.Mi a kedvenc oldalad? Nincs kimondottan kedvenc oldalam.
2.Mit szeretsz a legjobban magadban? Hm... szeretem hogy könnyen tanulok :)
3.Milyen nyelven szeretsz beszélni? A legkönnyebb ugye a magyar, mert az az anyanyelvem. De szeretek angolul beszélni.
4.Ki a kedvenc énekesed\énekesnőd? Énekesem Adam Lambert Bruno Mars stb, énekesnőm nincs kifejezetten
5.Kedvenc ételed? Nehéz kérdés. Nem tudom.
6.Facebook vagy Twitter? Mindkettő, mert mind a kettő másra jó
7.Mi a kedvenc sorozatod? Merlin Kalandjai, CSI, NCIS, és társai
8.Melyik évszak a kedvenced? Mindnek megvan a maga varázsa, de nyár mert nincs suli.
9.Van legjobb barátod\barátnőd? Igen mind a kettő :)
10.Kedvenc zeneszámod? több is van :D
11.Szeretsz fotózni? Nem szoktam olyan komolyan de hobbi szerűen haverokról vagy a kutyámat szoktam :D

2, díj szintén Detti((:-től és Melinda Moon-tól is :)

Szabályok:

1. Másold át a képet és a kérdéseket a blogodra.

2. Minden kérdésre őszintén válaszolj.

3. Add tovább a díjat 7 személynek.

4. A díjat visszafelé nem lehet adni, viszont többször is meg lehet kapni.

Kérdések:

 1. Melyik pilótával (ha nem szereted az f1-et, akkor más sportolóval) töltenél el egy hétvégét? Kimi Räikkönennel

2. Miért vele? Mert egy fantasztikus fazon. Szívesen megismerném személyesen is.

3. Milyen az álomrandid? (Hová mész és kivel?) Ha már álom, akkor tengerparton sétálni naplementekor kézen fogva, mezítláb a homokban. A kivel, meg titok ;)

4. Milyen számodra a férfiideál? Nincs ideális férfi. Szeretem ha egy férfinak kék szeme van, de ez csak egy hepp. Másért szeretünk meg különböző embereket.

5. Álomlánykérés? hm... álom akkor szintén tengerpart. Egy a lényeg a férfi komolyan gondolja az egészet.

6. Voltál már úgy igazán szerelmes? Szerintem még nem.

7. Miért szereted a Forma1-et? (Ha nem szereted, akkor a kedvenc sportodat) Nehéz megfogalmazni. Imádom az autósportokat, a sebességet és azt a tudást amit a mérnökök birtokolnak, meg tisztelem.

8. Van szerencseszámod/tárgyad? talán a 6-ot mondanám szerencseszámnak. Tárgy meg nincs.

9. Szoktál éjszakánkként álmodozni? Ha igen, ki szerepel benne? Huhh nehéz kérdés. Mikor mit és kivel :D

10. Hogy hívják a legjobb barátodat/barátnődet? Miért tartod annak? Legjobb barátnőből nekem 4 adatott meg úgy érzem. Ők Heni, Nóri, Niki és Niki :D Legjobb barátom meg Gergő. Miért? nem akarsz te regényt olvasni ;)

11. Tipikus lány vagy? (sok cipő, smink és rengeteg táska) Mikor milyen kedvem van. Sok cipőm van. Sminket nem mindig használok, és táskából sincs olyan sok, de csajosnak mondom magam, aki kedveli a sportos sítlust.

12. Mindent meg tudsz beszélni anyukáddal/apukáddal? Melyikükhöz állsz közelebb? Érdekes kérdést, mert nem mindig közlök mindent a szüleimmel, de mindent meg tudunk beszélni

13. Hogyan vetemedtél rá, hogy végignézz egy Forma1-es futamot? (a legelsőt) Ohh nem kellett vetemedni. Kiskorom óta imádom a sportot, ezen nőttem fel #ThanksDaddy :)

Sajnos kimerültem, s nem tudom kiknek küldhetném tovább :"D

Díjeső

Kezdhetnék hosszú sajnálkozásba, hogy több hete nincs rész, rész, de sajnos az ihlet mostanában elkerült, és idén érettségizem plusz egyéb dolgok is közbejönnek (nem feltétlen negatív, sőt inkább pozitív). Szóval türelmeteket kérném, nézzétek az oldalt folyamatosan, így bármikor meglephetlek titeket.

De most egy másik ok miatt születik ez az új bejegyzés. Nagyon de nagyon köszönöm tényleg, hogy rám is gondoltok mikor díjakat kaptok, s benne vagyok azok között akiknek tovább külditek. :) 

Szeretném megköszönni Vanda Bordás-nak és Dina Anderson blogíróknak hogy rám gondoltak :)

Szabályok:

1. Írj magadról 11 dolgot!

2. Válaszolj 11 kérdésre!

3. Írj 11 kérdést!

4. Küldd tovább 11 blognak!

1. 19 éves leszek idén.
2. Van egy bátyám.
3. És egy keresztfiam is. (Bátyámék kisfia)
4. Idén érettségizem (szívás)
5. Eddig imádom a 2013-mas évet :)
6. Magasabb vagyok mint az átlag velem egyidősek. 171cm
7. Imádom (az előbbitől függetlenül) a magas sarkú cipőket
8. Imádok színházba járni.
9. Hobbim az éneklés, és állítólag nem is vagyok olyan rossz (ÁLLÍTÓLAG)
10. Imádom a Forma-1et.
11. Imádom a telet, a havat, de már várom a tavaszt :)

Dina Anderson kérdései:

1.Mikor születtél? 1994.12.06 (Igen, igen. A Mikulás hozott) :)

2.Milyen színű a szemed? barna

3.Hány cm vagy? mint már említettem 171 :)

4.Ki a kedvenc színész/színésznőd? Nehéz kérdés mert gondolom nem színházi színészekre gondoltál. Nos kedvenc moziszínészem Adam Sandler, színésznőm meg nincs. 

5.Milyen színű a hajad? Barna

6. Kedvenc sorozatod? Merlin Kalandjai, CSI, NCIS, meg ilyen krimik. 

7. Van példaképed? Ha igen, ki? Nincs kimondottan példaképem. Vannak olyan emberek akikre felnézek mert elértek dolgokat. De én szeretném a saját utam járni, nem példaképet követve, hanem inkább csak iránymutatást követve.

8. Vámpír vagy vérfarkas? Uhm... nehéz kérdés. Nem tudok választani, maradok ember :P

9. Mikor születtél? Lásd bővebben: Első kérdés

10. Mennyire érzed magad okosnak? Tárgyi tudást tekintve? Lehetne több is, de az ember mindig többre vágyik.

11. Mit nézel legelőször pasiban/csajban? Pasiban. (mivel nő vagyok). Elsőnek mindig a szemét nézem meg egy férfinak. Az a legőszintébb, az emberben. Utána meg a tulajdonságai alapján ítélkezem. :)

Vanda Bordás kérdései:

1. Mi a kedvenc zene számod? Jace Everett - Bad Things

2. Hány éves vagy? Ide-s-toba 18

3. Mi számodra a legfontosabb? A család és a barátok

4.Melyik az a hely ahová mindig is el akartál menni? Los Angeles

5. Ki a kedvenc énekesnőd? Ühm... nincs kimondottan. Inkább a férfi énekeseket részesítem előnyben

6. Mennyire fontos számodra mások véleménye? Van amiben adok mások véleményére van amiben könnyen elengedem a fülem mellett.

7. Vagy admin valamelyik facebook oldalon ha igen melyiknek? Vagyok, de nem igazán vagyok aktív. Nem adnám meg ha nem baj

8. Van olyan ember akit gyűlölsz? Gyűlölni? Túl erős szó, de van akit nem szeretek. Maradjunk ebben.

9. Van olyan zene, ami inspirál vagy erőt ad? Attól függ milyen a hangulatom. De igen a zene mindig segít.

10. Mi a kedvenc tantárgyad? Testnevelés a kedvencem, de szeretem még az Irodalmat is.

11. Van példaképed? Nincs kimondottan példaképem. Vannak olyan emberek akikre felnézek mert elértek dolgokat. De én szeretném a saját utam járni, nem példaképet követve, hanem inkább csak iránymutatást követve. 

11 kérdés:

1. Szeretsz színházba járni?
2. Változtál már meg "barátaid" kedvéért?
3. Melyik Európai országba szeretnél eljutni ahol még nem jártál?
4. Milyen nyelven tanulnál meg? (Amit még nem tanulsz)
5. Játszol valamilyen hangszeren?
6. Mi a kedvenc sportod?
7. Mi a kedvenc filmed?
8. Szeretsz olvasni könyveket? És ha igen melyik a kedvenced?
9. Van testvéred?
10. Fontosnak tartod hogy ne csak facebookon tartsd a kapcsolatot a barátaiddal? És teszel is ezért, hogy személyesen találkozzatok?
11. Végül pedig, egy kis light-os, mi a kedvenc színed?

Akiknek küldöm:

1. Bonie
2. Dorililien
3. Dórucika
4. Macy Claudia Morrow
5. Zorka
6. Hannah Chapes
7. Nia

Ha nem baj csak 7 embernek küldöm tovább :)

2013-om első díja!

Sziasztok!

Az új rész megont csúszik. Igen az én hibám, de nincs időm és energiám minőségi munka megírásához, bár ötleteim vannak. Nagyon sajnálom, hogy kések, de egyszer majd csak új résszel örvendeztethetlek meg titeket.

No de most a díjról. Bonie volt olyan kedves s mikor ő megkapta ezt a díjat, rám is gondolt a továbbadásnál. Nagyon örülök, hogy eszébe jutottam. Köszönöm!

Szabályok:

1. Ha megkaptad a DÍJAT, készíts róla egy bejegyzést és tedd ki a fent látható KÉPET!
2. ŐSZINTÉN kell válaszolnod a kérdésekre!
3. Összesen 5 SZEMÉLYNEK kell tovább adnod.
4. Ezt egytől-egyig ÁT KELL MÁSOLNOD a lapodra, kivéve a válaszokat!
5. A díjat VISSZAFELÉ NEM LEHET adni! (Annak nem adhatod akitől kaptad, viszont többször is kaphatsz ilyen díjat!)

Kérdések:
1. Mi a keresztneved, hogyan becéznek?
Beáta a keresztnevem, s Beának vagy Bellának becéznek.
2. Melyik dalon tudsz igazán sírni?
Lehet, hogy szívtelennek fogok tűnni, de én még nem találkoztam azzal a dallal amin tudnék sírni
3. Félsz a sötétben?
Ha nem egyedül vagyok akkor nem. Egyedül nem igazán szeretek a sötétbe lenni szóval mondhatjuk, igen.
4. Szerelmes vagy valakibe?
Maradjunk abba, hogy van aki tetszik, de ez még nem szerelem.
5. Mi volt az eddigi legcikibb dolog, ami életedben történt veled?
Nem tudom. xD (De komolyan nem jut az eszembe ;))
6. Gondolatban öltél már meg valakit?
Gondolatban nem, de álmomban igen.
7. Szerinted péntek 13.-a szerencsét, vagy szerencsétlenséget jelent?
Péntek 13-án született meg a Keresztfiam szóval szerencsésnek tartom.
8. Van olyan dolog, amit még a szüleidnek sem árultál el?
Persze :) Nem kell mindenről tudniuk nekik se ;)
9. Hallgatsz olyan zenét, amit mások előtt cikinek érzel?
Hoztak már kellemetlen helyzetben ilyen miatt, de ez szerintem mindenkivel előfordulhat.
10. Kiskorodban sírtál, ha szurit kaptál?
Nem, vagyis én nem emlékszek. De ameddig vissza tudok emlékezni, nem.
11. Mit tennél, ha hirtelen híres lennél?
Szerintem marha nagy buli lenne. De talán szólnék a környezetemben lévő, számomra fontos embereknek, hogy ne engedjenek elszállni magamtól. Ez lenne az első lépés
12. Szoktál álmodozni?
Persze. De ki nem?
13. Járnál Chace Crawforddal?
Nem éppen az álompasi számomra, de ki tudja élőben hogy néz ki, s milyen a természete. Így maradjunk egy talán-ban :)
14. Hány gyereket szeretnél? Fiú/lány, neveik?
Fú. Ez sok mindentől függ, de kettőt biztos. Egy kisfiút és egy kislányt. Nagyon tetszik nevek közül az Anna és a Hanka meg a Mór és Benett nevek :)
15. Adni vagy kapni jobb?
Szerintem mindkettő ugyanolyan jó érzés. Nem feltétlen kell tárgyi ajándékra gondolni, hanem például érzelmekre, amit nagyon jó kapni is, de feltétel nélkül a szívedből adni a legjobb. :)
16. Titkom:
Ha elmondom, már nem az így, ez titok marad ;)
17. Bakancslista:
Sose gondolkoztam, hogy igazából mit írnék a bakancslistámra. Most így hirtelen felsorolva, szeretnék eljutni Los Angelesbe, meg körbeutazni a Földet, kijutni pár Foma-1es futamra, és hasonlók :)

Akiknek küldöm:

1. Dorililien
2. Macy Claudia Morrow
3. Naomi Stanley
4. Detti ((:
5. Aprócskalány

NO.20

Sziasztok!

Sajnálom, hogy 2 héttel ezelőtt nem volt friss rész, de nem jött ihlet és időm se volt oly' sok. De most itt van. Talán rövidebb mint az eddigiek, de több dolog kiderül benne. Igyekszem a  következő alkalommal  hosszabb részt hozni, s akkor - terveim szerint - ismét több szemszögből olvashattok részeket. 

xo:Bella :)

Ez a lány én voltam meg az első szerelmem. Igazi Tinédzser L’amur volt a miénk… Csak aztán a dolgok másképp alakultak. El kellett válnunk egymástól. Ő volt az utolsó gondolatom elalvás előtt. Azok a régi szép idők.

Kint aludtam el a teraszon az ott lévő 3 személyes kis Padon. Éjszaka valaki kijött, betakart majd felkapott s bevitt a házba. Reggel már a kihúzott kanapén ébredtem, s Liam a másik kanapén feküdt. De nem aludt. Mikor felébredtem rám kapta a tekintetét és vizslatott mogyoróbarna szemeivel.

• Köszönöm. – mosolyodtam el álmosan majd magamhoz öleltem a takarót.
• Nincs mit. Be akartalak vinni a szobádba, de láttam, hogy Louis el van terülve az ágyadon. – kacarászott Liam
• Mit csinált Louis? – jött le az említett, s lehuppant mellém.
• Elfoglaltad Freya ágyát így ő a kanapén aludt. – Liam hátradőlt az „ágyán” s a plafont tanulmányozta.
• Bocsii – nézett rám kiskutya szemekkel, miközben a kék autós pizsamáját markolászta.  Mint egy ötéves.
• Semmi baj. Na de reggelizzünk. Lassan megyünk a stúdióba is.  Hurrá-hurrá – nevettem el magam s fáradtan becsuktam a szemem. Még úgy aludnék.
• Elmegyek lezuhanyozom. – állt fel Louis a kanapéról.
• De ne az én fürdőmbe, Louis. Oda én megyek… ha fel tudok állni, mert nagy annak a valószínűsége, hogy miattad, aki illetéktelenül aludt az ágyamba, nos, szóval miattad elzsibbadtak lábaim. – mondtam halkan, becsukott szemmel miközben nagyot nyújtózkodtam.
• Jajj hercegnő, ha ennyire lusta vagy akkor felviszlek. – mondta s ezzel fel is kapott az ölébe. Komolyan ilyen jó buli engem ölbe kapdosni.
• Louis, tegyél le. Tudok járni, csak nem akarom, hogy befoglald a fürdőt.

Már a stúdió előtt álltunk, a kezem izzadt, és nem a meleg miatt. Fél órával hamarabb hoztam a fiúkat, de addig legalább elhelyezkednek a stúdióba, míg én, nos, én találkozok Vele. Úgy izgulok. Vajon mit fog szólni hozzám? A viszont látás öröméhez? A kezem, rátettem a kilincsre, mikor az ajtó kivágódott én meg a földre estem. Kezemet felsértette az aszfalt, s az idegen csak akkor figyelt rám mikor felszisszentem. Ő volt az. Dühös volt valakire, akivel beszélgetett, de mikor meglátott a telefonja kicsúszott a kezéből. Szerencsére a lábamra esett így nem tört el.

• Freya. – suttogta megkövülten. – Istenem, édes kicsi Freya. Jól vagy? – ült le mennél az aszfaltra és átölelt.
• Úgy hiányoztál! – borultam nyakába, s a viszont látás örömkönnyei kibuggyantak.
• Drágám, ugye tudod, hogy érted bármikor átugrok Londonba, vagy Finnországba. Sokat jelentesz, nekem ugye tudod? – nézett rám csoki barna szemeivel.
• Nick, ó Nick… Olyan jó téged látni. – öleltem még jobban, s vállába fúrtam arcom.

Louis szemszöge:

Már a stúdiónál vagyunk, s Freya épp nyitná az ajtót mikor az kivágódik. Freya a földre zuhan, én ösztönösen kapnék utána, de késő. Dühösen bámulok arra az embernek aki a földre küldte az angyalt, de minden hiába.  Ők csak egymásra figyelnek, és mindenki mást kizárnak, a saját kis buborékukból.

Francba már! Úgy lennék most Nick Jonas helyében, hogy tudjam mi jár a fejében, és én is ölelném Freyát. Harry megrángatta a karom, s behúzott a stúdióba. Kipakoltuk a cuccunk, kényelmesen elhelyezkedtünk, s vártunk.

• Louis, te teljesen meg vagy őrülve mellesleg? – két perc néma csönd után Harry hangja hasította át a levegőt.
• Miért is? – tettem fel a költői kérdést, pedig pontosan tudtam miért mondja.
• Ha szemmel ölni lehetne, Nick Jonas halott lenne, te pedig a sitten ülnél. Ennyire nem lehetsz féltékeny…
• Miért lennék féltékeny?
• Na ne már… a vak is látja, hogy beleestél Freya Hamiltonba mint vak ló a gödörbe.
• Igen, igaz… - helyeseltek a többiek.
• De… - épp szólásra nyitottam a szám amikor Zayn megszólalt.
• Lou, nem igaz. Te szingli vagy, ő szingli. Ideje lépni haver. Túl jó nő ahhoz, hogy megvárja, míg te kitalálod a dolgokat.
• De nem régiben halt meg az apukája. Nem hiszem, hogy ő párkapcsolatra vágyik.
• Tudod, szerintem pont most lenne a legnagyobb szüksége a szeretetre, de ha hagyod, hogy bárki lecsapja a kezedről… csak gratulálni tudok. – dőlt hátra Harry a kanapén, s ezzel a téma ejtve volt.

Freya szemszöge:

Mérhetetlen boldogság öntött el, mikor Nick újra megölelt. Úgy hiányzott. A forró Los Angelesi napsütés elől bemenekülhettünk volna, a klímás helyiségbe, de inkább a lépcsőre ültünk ahova egy pálmafa vetett árnyékot. Úgyis még fél óra, hogy megérkezzenek a dalszerzők.

• Freya, mond el mi bánt. Tudom, hogy apukád elment, nem kell titkolóznod. Főleg nem előttem. – nézett rám mosolyogva.
• Nagyon hiányzik apa. El se tudod képzelni mennyire. 19évesen, egyedül vagyok egy komplett céget, kell vezetnem, ráadásul menedzser lettem, meg még tanuljak is szeptembertől. Mert most még rendben, hogy augusztus van, de mi lesz egy hónap múlva? Magam se tudom. Őszintén fogalmam sincs, mit fogok csinálni. Egyenlőre nem látok előrébb, mint az orrom. – hajtottam le a fejem a térdemre
• Pedig jó lenne ha rám néznél. Itt vagyunk neked, a barátaid. Tudod, hogy ránk bármikor számíthatsz. Tényleg Joe tudja már, hogy LA-ben vagy?
• Igen. Tegnap találkoztam vele a tengerparton. Ne nézz rám csúnyán. Direkt mondtam, hogy ne mondja el. Meg akartalak lepni.
• Azt hittem el akarsz kerülni. – nevetett.
• Dehogy is. Rémeket látsz. Na de jöjjön művész úr. Megérkeztek a dalszerzők, akikkel lebeszéltem, mára egy randit. – felálltam s nyújtottam a kezem.
• És honnan tudja a kisasszony, hogy ráérek? – nyújtotta a kezét, s felrántottam a földről.
• Mert megkérdeztem az úr bátyját, és mert én szépen nézek önre.
• Hogy a kisasszonynak, milyen jó eszközei vannak – nevetett s bementünk a stúdióba.

A mai nap is véget ért. Rengeteget nevettem Nick-kel, a fiúk felénekeltek egy dalt, az új cd-re, s a dalszerzőkkel is beszéltem akikkel folyamatosan tartani fogom a kapcsolatot az új dalokkal kapcsolatban.

***

Holnap utazunk haza Londonba. Ez a két és fél hét fantasztikus volt. Szinte egész nap a stúdióban voltunk a srácokkal, s a dalok 98%-a rögzítve, csak javítani kell már rajta. Míg a srácok énekeltek, és felléptek, az időmet lefoglalta az, hogy az első klipet szervezzem meg. Az egyik kedvenc számom a sok közül és a fiúk is egyet értettek velem, hogy tökéletes lesz az első klipnek.

Az utolsó éjszaka itt Los Angelesben. A bőröndjeim, már elpakolva, és a tengerparton ülök Nickkel.

• Mit szólnál, ha azt mondanám, hogy újra beléd szerettem? – mondta halkan miközben a tengert nézte.
• Azt, hogy mennyivel egyszerűbb lenne, ha Los Angeles-ben laknék és nem Londonban.

Lassan felém hajolt s puha ajkát az enyémre tapasztotta. Mint az első csókunk, anno.  Lágy volt s kellemes, de valami mégis más volt.

• Nick ezt nem lenne szabad tennünk . – suttogtam s könnyeimmel küszködtem, nehogy megbántsam ezt a csodálatos embert.
• Hidd el, tudom. De valahogy mégis, azt éreztem ez a helyes. – mondta rekedtes hangon.
• Nick, komolyan nem szeretnélek elveszíteni. Szeretlek, de már nem szerelemmel.
• Tudom. Én is szeretlek. Csodálatos ember vagy Freya Hamilton.

Lágyan megsimította az arcom, s puszit nyomott homlokomra. Tudtam nem kell félnem, hogy elveszítem. 

12.05

Sziasztok!
Tudom, nem hoztam részt. Ezt nagyon sajnálom, de még nincs kész a rész és a mostani napjaim, nagyon zsúfoltak voltak. Tanulnom kellett, hisz középiskolában utolsó évet taposom.
Ötleteim vannak, remélhetőleg hamarosan mondatokba tudom foglalni, hogy minőségi munkát adjak ki kezemből.
Pusz-pusz: Bella

Ui:
Formula-1 szerelmeseinek ajánlanék egy cikket, melyet én írtam :)
http://gepnarancs.hu/2012/11/formula-1-2012/

NO.19

Sziasztok bogárkáim. Eltelt a két hét és itt vagyok :) Remélem tetszeni fog, s izgalmas rész lett. Következő rész 2 hét múlva. Kérlek titeket, hogy hagyjatok kommenteket, hogy tudjam kinek, hogy tetszik!

xX.Bella

Freya szemszöge:

Ó, igen! Brazília forró napsütés, macsó csávók, és mind az enyém. 2 napig. Hurrá. Most letört a hangulatom, szívesen itt maradnék még két hétig, de sajnos nem lehet. A ma Esti géppel haza kell mennünk. Délután van, és már minden papírt elintéztünk, amit kellett. A ház hivatalosan is az enyém, átírták a nevemre. Akik a házunkban laknak igazán jó emberek. Mai napig jó kapcsolatot ápolok velük, az internet segítségével, de ledöbbentek apa halálától. Sokként érte őket, (hát akkor engem, hogy érhetett) hogy ilyen hamar itt hagyott minket.

David sokat segített az elmúlt napokban, hogy ne törjek össze, ne kezdjek hisztirohamot az irodába,  hanem bágyadtan vigyorogtam a nőre, aki nem értette a saját anyanyelvét.

Este van, s már a repülőtéren vagyunk. Miközben indulunk a géphez, hátrafordulok, dobok egy puszit, majd előretolakodnak az érzéseim…

Londonban reggel van, a gépen nem aludtam semmit, olvastam. Az agyamban folyton apu járt így elővettem a könyvet, amit magammal hoztam s elkezdtem olvasni. Igazán jó könyv volt, be is fejeztem s leszállás előtt még kértem egy kávét. Tudtam úgyse fogok aludni majd csak este. David álmosan ébredt fel majd morcos volt, mert felkeltette a légi kísérő, hogy kösse be az övét. Na, igen, ilyen az én „bátyókám”.

A repülőtérről egyenesen az Olimpiai záróünnepség főpróbájára vitettem magam, meg David hazaugrik hozzám, elhozza, a kutyáimat az anyukájától stb. Annyira sokat segít, hogy nem tudom, hogy fogom neki meghálálni. A fiúk nagyban próbálták a What Makes You Beautiful „B verzióját” ami annyit takar, hogy egy kicsit másképp éneklik, mint ami az albumon van.

de, semmi extra. Jobban igazából nekik azt kellett próbálni, hogy – hogy lesz a bevonulás. Mert tudom képesek rá, hogy elessenek, és az jó kis muri lenne több tíz millió tévénéző előtt. Vagyis én tuti jót röhögnék, a fiúk már kevésbé. Bad Freya! Dorgáltam meg magam mielőtt beléptem volna a fiúkhoz.

A srácok igazán koncentráltak észre se vették, hogy a velük szemben lévő ajtófélfának támaszkodtam. Gyorsan küldtem egy SMS-t Zayn-nek mert neki láttam, hogy kilóg a zsebéből a telefon. És láss csodát, két perc múlva mindenki felém kapta a fejét, s a más megszokott csontropogtató ölelést kaptam.

A húgaimról mióta kitettem őket anyámnál az óta se hallottam. Bár ahogy anyám meg a férje beszélnek apámról, rólam, biztosra veszem, hogy eltiltották tőlem a lányokat. Hiszen melyik anya örülne, ha a lányai egy „csitrivel” lennének összezárva, aki biztos „elherdálja” az apja vagyonát. Még ha az a csitri a saját lánya is. Biztos vagyok benne, hogy Adam (anyám férje) már ellenem fordította az egész családot. Egyetlen közös képem sincs anyámmal, igaz, ahogy még régen Adam fogalmazott, mikor egyszer találkozunk: Ne várj sokat tőlünk, hisz te választottad, hogy apáddal élsz. És igaza is van, sose bántam meg, hogy nem maradtam anyámmal. Nem biztos, hogy a szemébe tudnék nézni, és őszintén mondani neki, hogy: „szeretlek”. Főleg azért mert az évek során, ha hazugságban élek is, mert tuti titkolják előttem, értelmet nyert volna minden dolog. És akkor nem lenne kihez mennem. A hazugsággal együtt kellene tovább élnem. Bár jobban belegondolva akkor apám talán még a mai napig élne… Mosolyogna, és szeretne. Ha engem nem is, de talán lenne másik gyereke egy másik nőtől, akit tiszta szívéből szeretne. Szívem is összeszorul erre a gondolatra, de legalább még élne. Ha nem is velem, de élne, lélegezne, szeretne.

Nem épp a legkellemesebb program erről gondolkozni az irodában reggel 9kor, de várom a The Wanted-es srácokat, egyeztetni. Igen az élet megy tovább… Már csak az a kérdés, hogy hogyan. A One Direction nyakán se lóghatok mindig, hisz nekik is van magánéletük. Mondjuk, azt jó lenne néha tisztázni a sajtó előtt, mert naponta kapok telefonhívásokat Louis felől, hogy igaz-e amit Eleanor nyilatkozott. Így még várom a másik fiúbandát, pár telefonnal, intézkedek is, hogy interjút fognak adni a srácok, s erre Louis külön ki fog térni. Gyorsan 15 perc alatt összedobtam egy listát, amit átküldtem a műsor szerkesztőinek, hogy miről faggathatják a srácokat. Tudom Louis nem fog örülni, de sajnos ezt a lépést muszáj megtenni.

Végre befutottak a The Wanted-eskek is a menedzserükkel, akinek egy picit leesett az álla, hogy ilyen fiatal vagyok. Hát mit ne mondjak, már kezdek ezekhez a kijelentésekhez hozzászokni. A napom ezzel nagyjából már el is telt, de még fél 4kor neki kellett állnom értekezletet tartani. Nem is tudom, mit kellene ilyenkor mondani, de én belevágtam egyből a közepébe a problémákat elmondtam és megvitattam a sok fizetett hülyével, hogy mi lesz a megoldás, amit én jónak látok.

És már este is van, vagyis este 6, de a napom még mindig nem ért véget hisz legalább Louis-ékhoz be kell ugranom, hogy tájékoztassam a fiatalurat. Leparkoltam a házuk elé, majd csengettem egy rövidet és a megkapott kóddal, bementem. Remélem, itthon van Louis. Miután beléptem a házba, 6 megilletődött szempárral találtam magam szembe.

• Hoppá. Ő, elnézést, rossz helyre jöttem? Úgy tudom ez Louis és Harry háza.
• Nem, - nem jött rossz helyre. A srácok itt laknak. Mark Tomlinson vagyok, Louis apukája, de az ön személyében kit tisztelhetünk?
• Jó estét, Freya Hamilton vagyok. A fiúk menedzsere és a lemezük kiadójának a tulajdonosa. Nyújtottam kezet Marknak, és akkor gondolom az anyukájának, akinek neve még titok számomra.
• Johanna – mondta miközben kezet fogtunk.
• Elnézést, kérek, amiért csak így berontottam, de Louis-val akarok beszélni.
• Hát, ha sikerül, végre lejönnie. Már 15 perce várunk rá… - panaszkodott a legidősebb húga.
• Elnézést. – biccentettem a család fel, és felnyargaltam a lépcsőn. Louist és Harryt Lou szobájában találtam.
• Srácok, örülnék, ha lejönnétek… Lou a családod is 15 perce vár téged, plusz nekem is mondandóm van…- mondtam mire a két srác csodálkozva nézett rám, hogy-hogy kerülök ide… Valami rosszat láttam a szemükbe, egymásra néztek s elkiáltották magukat:
• KAPD EL!

És ekkor Harry meg Louis megindultak felém, mire nekem is fel kellett kapnom a nyúlcipőt így ló halálban futottam le a lépcsőn, s közben némán imádkoztam, hogy ne törjem ki a bokám. A fiúk utánam futottak, és az egész Tomlinson család minket bámult, végül Harry egy kis csellel mögém ért, átkarolta a derekam s megpörgetett a levegőben.

Végül Louis is megölelt, majd le is huppant az egyik kanapéba. Az egyik húga, az ikrek közül rögtön az ölébe ugrott.

• Louis, nem szeretnélek sokáig feltartani, csak annyit akartam mondani, hogy mivel állandóan zaklatnak, amiatt, hogy szakítottatok Eleanorral, ezért szerveztem egy interjút neked és a srácoknak, szombat estére.
• De és ha én nem akarom?! – nézett rám komolyan Louis
• Nincs de… - Néztem vissza rá ugyan olyan komolyan, ahogy ő rám.
• De Freya, kérlek, én erről nem akarok beszélni…- hajtotta le a fejét.
• Én meg nem szeretek úgy WC-re járni, hogy állandóan csörög a telefonom…de most mennem kell… - felálltam megsimítottam Louis bánatos arcát, majd a kezébe adtam azt a listát, amiről kérdezhetik – sziasztok, viszlát. – biccentetem a szülők felé, majd elindultam a kocsim felé s végül haza.

Nem maradt sok másra erőm, mint, hogy megsétáltattam a kutyáim, majd megfürdöttem és már az igazak álmát aludtam.

A hét igazán gyorsan eltelt, s miközben a fiúk az Olimpiai záróünnepségre készültek én szerveztem az Amerikai utat. Kb. két hetet leszünk Los Angelesben, s közben fellépnek a VMA-n meg a stúdióba is beparancsolom őket. Igaz, nagyon jól haladunk az albummal, de ha novemberben a boltok polcaira akarjuk „dobni” akkor dolgozni kell rajta.

Épp az utolsó főpróbán vagyunk, délelőtt.  A fiúk már nagyon izgatottak, hogy egy ekkora eseményen lépnek fel, a világ előtt. Nagyon nagy rajtuk a nyomás, így minden idegszálukkal arra koncentrálnak, hogy ne égjenek le. Épp a kamion szélén ülök, s lógatom a lábam. Már vagy 4edjére megyünk körbe az arénában. Mindig előröl, kezdjük, s már kezdek elszédülni. Egyszer csak hirtelen hátranyúltam megfogtam az egyik fiú bokáját s „ugattam” mint a kutyák.  Szerencsétlen Zayn úgy megijedt, hogy eldobta a mikrofont és leszaladt a kamionról. Én meg csak hátradőltem és szakadtam a röhögéstől. A fiúk is követték a példám, mikor leesett nekik, hogy mi történt, hasukat fogták a nevetéstől Zayn meg gonoszan nézett ránk. Végül nem bírta sokáig s csatlakozott hozzánk, és körülöttünk senki se tudta, hogy mi történt miért nevetünk.

• Na, elég legyen. Mindjárt fellépés utána meg megyünk Los Angelesbe. – ugrottam le a kamionról. – Zayn te meg irtó cuki voltál, na, de sipirc vissza…

***

Három nap telt el az Olimpiai fellépés után, s már Los Angeles utcáin sétálok. Az Angyalok Városa. Imádtam itt lakni. Bár csak fél év volt, de életem meghatározó fél éve. Itt csattant el az eső csókom. Itt volt az első szerelmem. Örökké a tengerparton bujkáltunk apám elől, hisz egyik lányos apa se örül, ha pici lánya felnő. Holnap már stúdióba rugdosom a fiúkat, ma még pihi van. Nehéz átállni, hisz Londonban már este van. Elértem a célom s a tengerpartot nézem, miközben maxi ruhámat a szél fújja. A sós tenger illata, olyan megnyugtató.

• Szerbusz kislány. Vagy már nem is olyan kicsi. – Köszöntött egyik rég nem látott ismerősöm.
• Jézusom! Úgy megijesztettél. Nagyon örülök, hogy látlak. – Öleltem meg az ismeretlen ismerőst.  – Honnan tudtad, hogy itt vagyok?
• Puszta véletlen. Egyáltalán abban se voltam biztos, hogy te vagy. Próba szerencse, max megszólítok egy idegen csajt. Nem nagy szám. – nevetett őszintén s így végül én is vele együtt kacagtam.
• Megyünk sétálni?
• Csak ön után hölgyem. – mondta bohókásan majd a karját nyújtotta.

Már estére járt az idő mikor még mindig a tengerpartot jártuk.  Csodás volt felidézni a régi emlékeket, sokat nevettem, szórakoztunk s a ruhám már térdig vizes volt. Este tízkor mondtam, hogy már megyek.

• Ugye tudod, hogy az öcsémnek el kell mondani, hogy itt vagy. Sokat jelentettél jelentesz neki a mai napig. Tudom, hogy beszéltek rendszeresen telefonon. Miért nem hívtad fel eddig? – nézett le rám komolyan. Én csak néztem a tenger hullámait.
• Nem tudom – suttogtam. – Nem félek a viszont látástól, hisz már láttam az óta mióta elköltöztünk. Nem tudom miért nem hívtam fel.
• Nem akarod látni?
• A francba, de igen! Csak az életem kész káosz, minden időmet lefoglalják a srácok, és tökre kiment a fejemből…
• Akkor meglátogatod majd? – nézett rám komolyan barna szemeivel, melyek sokkal sötétebbek, mint az öcséé, aki anno a világot jelentette nekem.
• Majd meglepem. Úgyis megyek stúdiózni a srácokkal.
• De ugye tudod, hogy Los Angelesben ezer meg egy stúdió van?
• Te meg ugye nem gondoltad azt, hogy nem nyomozok? Attól, hogy nem hívtam fel. Figyelj ugyan abban a stúdióban leszünk majd ahova tesód is jár. Ezt már tudom hónapok óta.
• Freya Hamilton te aztán nem változtál semmit.
• Köszönöm a bókot. De most megyek. Már várnak, vagy legalábbis remélem, hogy nem felejtették el, hogy létezem. – kacsintottam majd rohantam a taxihoz.
• Freya! – kiáltott utánam.
• Igen? – fordultam hátra.
• Aki téged megismer, soha nem felejt el. – vigyorgott zsebre tett kézzel.

Az ajtón belépve sötétség várt a lakosztályban. Furcsa. Nagyon furcsa. Ilyenkor a fiúk még javában ébren vannak, de most 10 órakor már alszanak.  Mondjuk az időeltolódás ilyen. Egy hét alatt meg lehet szokni. Sőt. Igazából csak az első nap a rossz.

Beléptem a szobámba s felkapcsoltam a kislámpát.  A „lánynézős” fényben Louis-t láttam meg az ágyamon aludni amint a pulcsimat ölelgeti. Fasza. És én hol fogok aludni?! Egy elkeseredett sóhaj után beléptem a fürdőbe s megengedtem a meleg vizet. Hajam nedves lett pedig nem terveztem hajmosást. Nem baj. A meleg levegőtől úgyis hamar megszárad.

20 perces áztatás után kiszálltam a zuhany alól, s felvettem a füleses pizsamámat. Louis-t nem volt szívem felébreszteni ezért lekapcsoltam a lámpát majd kiültem a teraszra s az óceán moraját hallgattam.

*Szemem előtt megjelent két 14 éves fiatal. Szépek, szerelmesek és bolondok. A lány hosszú haja már nedves volt a víztől, a fiú pedig csak nevetett rajta. Boldogok. Életük felhőtlen, nem kell aggódniuk semmi miatt. Az éjszaka csak az övék volt, hisz szüleiktől kimenőt kaptak. A lány egyszer csak felém fordult, de nem látott. A fiú odahúzta magához a lányt s gyengéden csókot lehet a szájára. A lány nem volt biztos benne, hogy a fiú tudja, hogy ez volt az első csók. De ettől függetlenül tökéletes volt. A lány elmosolyodott s megsimogatta a göndör fürtöket. Ő is mosolygott. Azzal a kisfiús, de ugyanakkor bódító mosolyával.*